Konizációra ismételt citológiai vizsgálatok eredménye alapján kerül általában sor, s az ilyen típusú beavatozások jelentős részénél nem egy biztosan pozitív (daganatra utaló) eredmény ismeretében történik a beavatkozás, hanem ismételten bizonytalan (többnyire P3) citológiai eredményeket követően.

Ilyen esetben nem lehet álpozitív eredményről beszélni, hiszen ilyenkor az ismételten nem negatív (vagyis nem P1 vagy P2-es citológiai) eredmény miatt, éppen a pozitív (rákos) elváltozás kimutatására vagy kizárására történik a beavatkozás. A citológiai kenetvizsgálat eredménye mellett fontos ismerni a kolposzkópos vizsgálat eredményét, amikor egy speciális nagyítóval, jódtartalmú „festés” után vizsgálják a méhszájat.

Tudni kell, hogy a méhnyakrák, amely még mai is közel ezer nő életét követeli évente hazánkban, általában több év alatt kialakuló betegség, de a biztos rákos diagnózis előtt már úgynevezett rákmegelőző állapot állhat fenn, amelyből a rosszindulatú betegség szinte biztosan kifejlődik az idő előrehaladásával. Annak tisztázására, hogy az ismételt méhnyakvizsgálatok során a méhnyakon lévő elváltozás jó- vagy rosszindulatú, szövettani mintavételre van szükség, amely legtöbbször konizáció formájában történik, hiszen ez a beavatkozás nemcsak a diagnózisra, hanem egy kezdődő rák gyógyítására is esélyt ad.

Minden műtéti beavatkozásra, még a viszonylag kis műtétet jelentő konizációra is igaz, hogy a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is előfordulhatnak a műtét után szövődmények. A műtét után jelentkezhet vérzés, de kialakulhat olyan szövődmény is, hogy a méhnyak bezárul (összehegesedik) vagy beszűkül, s így a menstruációs vér nem tud megfelelően ürülni a méh üregéből.

A konizáció szövődményei között előfordulhat gyulladás, akár helyileg, akár a kismedencére terjedően. Ezért is tanácsolják a betegeknek, hogy bármilyen panasz esetén jelentkezzenek kontroll vizsgálatra, forduljanak orvosukhoz, mert a célirányos kezelés időben történő megkezdése csökkenti a hosszú távú szövődmények kialakulásának gyakoriságát.

Kapcsolódó cikkek:
Méhnyakszűrés
Nőket veszélyeztető rákok
Védőoltás a méhnyakrák ellen
Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?
Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV? (video)

Előzmény:
Konizáció: csonkítás?

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
P2: nem felesleges a műtét!?
Citológia eredmény: P2
P2-es eredmény, reaktív elváltozás
P3-P2 váltakozás, konizáció
P3 és biopszia
P3, sil1 rákszűrési eredmény
P3 CINIII, abbahagyott dohányzás
Petefészekciszta és P3
P3, CIN2
P3, LIS
P3-as kismama
P3 és terhesség
P4-es kismama
Méhszájseb, P4-es eredmény
Méhnyakszűrés, P4-es eredmény
Nőgyógyászati félelmek
P3 és HPV 19 évesen
Öröklődő méhnyakrák?
Hogyan tovább?
Méhnyakrák és szexualitás 2.
Gyötrődő kismama
Méhnyakszűrés, P3, idegkimerülés
Méhnyakszűrés, nem múló méhszájseb
Méhnyakrák: hüvelyszárasság a műtét után
Méhnyakszűrés eredmény: P3
Aggodalom a HPV miatt
Örökölhető-e a HPV?