Azt szeretném kérdezni, hogy milyen esélye van egy nyelőcsőtumoros betegnek? Apukámról van szó, aki két hónapja nehezen tud enni. Lefogyott vagy 10 kilót, volt orvosnál tükrözésen és ott mondták neki meg. Volt UH-n, az negatív. Labor jó, most megy CT-re.
Mit lehet tenni? Műteni lehet? Hallottam egy kisebb műtétről, amikor a nyelőcsőbe tesznek valami csövet, hogy bírjon enni és hallottam, hogy van egy nagy mellkassebészeti műtét, ami elég komplikált. Ezzel meddig kell kórházban lennie? Gondolom sokáig.
Nem is biztos, hogy jó megoldás a hátralevő életét kórházban töltenie… Ezután a nagy műtét után lehet, hogy a műtétbe bele is lehet halni. Önök mit javasolnának? Mennyi ideje van még az apukámnak? Azt mondták, maximum 5 év, de általaban 2-3 év és a nyelőcsőrákos betegek meghalnak.
Mit tegyünk? Ha a nyirokkeringést már érinti a daganat, akkor már semmit nem lehet tenni? Akkor mennyi ideje van, ha a nyirokkeringést már érintette? Kérem adjanak minél előbb valaszt! Köszönöm!
Esetleg orvost tudnának javasolni? Mezőkövesdről írok, de Tarcsán dolgozok. Ha ott lehet, akkor inkább itt operáltatnám mint Miskolcon – ha ott lehet egyaltalán.
Az esélyek több tényezőtől függnek, többek között attól, el lehet-e műtétileg távolítani a daganatot, illetve mennyire reagál sugárkezelésre, kemoterápiára. A most tervezett CT vizsgálat felvilágosítást adhat arról, hogy a nyelőcsőtumor összekapaszkodik-e a környező szervekkel (szívburokkal, légcsővel, hörgőkkel, rekeszizommal, stb.), vannak-e a daganat körül a gátorüregben megnagyobbodott nyirokcsomók, s ami a további kezelések meghatározásához szintén nagyon fontos: van-e távoli áttét, például a tüdőben vagy a májban.
A nyelőcsőbe akkor tudnak tubust (csövet) tenni, ha a daganat nem a gyomorszájhoz vagy nem a torokhoz közel helyezkedik el. A tubusbehelyezés célja a táplálkozás biztosítása, de ekkor nem kerül sor a daganat sebészi eltávolítására.
A nyelőcsőműtét valóban elég nagy beavatkozás, ezért nagyon idős, rossz szív- és tüdőállapotú betegeknél nem szokták elvégezni. Amennyiben mégis műtétre kerül sor, és nem lép fel szövődmény, akkor azért a kórházi benntartózkodás ritkán haladja meg a 10-14 napot.
Amennyiben nincs áttét, s a beteg valószínűleg operálható, akkor a műtét előtt gyakran kemoterápiára és/vagy sugárkezelésre is sor kerül, amelynek célja a daganat műtét előtti megkisebbítése.
Amennyiben a képalkotó vizsgálatok alapján a daganat nem műthető, akkor a sugárkezeléstől az esetek nagy részében jó eredmény várható, elsősorban a beteg nyelése, táplálkozási képessége szempontjából, illetve azáltal, hogy a környezetre terjedést, s így más szervek működésének károsítását is csökkenti, illetve késlelteti ez a beavatkozás. Kemoterápiás kezelést nemcsak a műtét előtt, hanem a műtét után is szoktak alkalmazni. Amennyiben a daganatot sikerül műtétileg eltávolítani, akkor az operáció utáni kemoterápia célja a kiújulás és a távoli áttétek előfordulásának csökkentése.
Tekintettel arra, hogy a kivizsgálások jelenleg folyamatban vannak, illetve hogy a nyelőcsődaganatok biológiai viselkedése is eltérő, nem lehet megmondani, hogy mennyi az édesapja várható túlélése.
Vannak olyan sebészi osztályok, ahol kiemelten foglalkoznak ezeknek a betegeknek a műtétjeivel. Ezek megtalálásában segíthet a beteget kivizsgáló orvos, illetve az Önöket területileg ellátó onkológiai centrumban is kaphat erről felvilágosítást.
Kapcsolódó cikk:
Nyelőcsőrák
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tüdőrák és nyelőcsőszűkület
Daganatok vérelzárása
Nyelőcsőrák és étvágy
Nyelőcsőrák és fulladás
Nyelőcsőrák és szerek
Áttétes nyelőcsőrák
Stent és szonda
