Egészségügyben dolgozom, és így kicsit könnyebben hozzá tudok jutni bizonyos vizsgálatokhoz. Miután a családunkban már szinte mindenféle rosszindulatú tumor előfordult, ezért félek én is tőle.
A kérdésem az lenne, hogy kérjek-e az ismert szűrések mellé CT, MR vizsgálatokat, vagy a tumormarkerek időszakos ellenőrzése is elég? Tudom, ezek nem használatosak szűrésre, de azért csak mutatnak valamit, ha nem is 100 százalékos a megbízhatóságuk. Érdekelne a véleménye a megelőzés legjárhatóbb útjáról, mert szerintem a gyógyításnál minden olcsóbb lenne akár össztársadalmi szinten is.
Ahogyan Ön is írja levelében, általánosságban a tumormarkerek nem alkalmasak szűrésre, vagyis panaszmentes embereknél a betegség felfedezésére vagy kizárására. A prosztatarák tekinthető kivételnek, ahol a PSA (prosztata specifikus antigén) gyakran jól követi a betegség aktivitását, de itt sem elegendő önmagában a PSA, szükséges a korrekt prosztatarák szűréshez az urológiai vizsgálat is.
A CT, MR, PET vizsgálatok sem alkalmasak önmagukban népegészségügyi célzatú szűrésre, s ugyanakkor számolni kell azzal a sugárterheléssel is, ami a panaszmentes beteget érheti ezeknél a vizsgálatoknál.
A megelőzés valóban nagyon fontos (lenne), s ennek része a szűrővizsgálatokon történő részvétel: méhnyakrák szűrés, 45-65 éves kor között emlőrák szűrés, legalább ilyen fontos lenne, hogy a fiatalok és az idősebbek egyaránt elsajátítsák és alkalmazzák a here önvizsgálat és az emlő önvizsgálat ismeretét, eljárjanak bőrgyógyászati kontrollra.
Nem lehet elégszer említeni a dohányzás abbahagyását, amelynek a daganatos betegségek kialakulásának elősegítésén kívül számos más, az életet szintén veszélyeztető betegség kialakulásában van meghatározó szerepe. Azoknál a rákos betegségeknél, amelyeknél igazolódott, hogy vírusfertőzés talaján alakul ki a rosszindulatú elváltozás (pl. májrákok, méhnyakrák), a védőoltásoknak is lehet szerepe a megelőzésben. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, valamint az elhízás kerülése is csökkenti néhány daganattípus kialakulási kockázatát mai tudásunk szerint.
Az egészséges életmóddal, az egészségromboló szenvedélyek elkerülésével, a rendszeres szűrővizsgálatokkal teheti meg egy ember, ami lehetséges. Miután teljes biztonság nincs, s nem is kivitelezhető, hogy minden panaszmentes ember mindig orvosi kontroll alatt álljon, általánosságban az „onkológiai éberséget” javasolhatjuk: gyanús jelek esetén (legyen a mell tapintásának változása vagy a székelési szokások megváltozása, egy változó anyajegy vagy nem múló általános panaszok) sosem szabad halogatni a kivizsgálást, s mielőbb utána kell járni a tünetek okának.
Kapcsolódó cikkek:
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Több rákbetegségért is vírusok a felelősek
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Káros is lehet a túl sok antioxidáns
Mozgással csökkenthető a vastagbélrák kockázata
Mozgással a mellrák ellen
A vastagbélrák megelőzése: növényi rostok és edzőcipő
Szűrővizsgálatok
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
A radiológusok valóban a vesénkbe látnak
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Örökölni a rákot: nagyobb a kockázat?
Öröklés: rákbetegség esélye a szülők után
Kiküszöbölni az öröklődést?
Öröklődés? Több rákos a családban
Örökölhető a húgyhólyagrák?
Öröklődő méhnyakrák?
Öröklődő vékonybélrák?
Örökölhető-e a HPV?
Vastagbélrák a családban
Halmozódó bélrák a családban
Vastagbélrák a családban
Bélrákok kockázata
Örökölhető a gégerák, nyelőcsőrák?
Rákmegelőzés immunerősítővel?
