Önnél szerencsére akkor került a daganat eltávolításra, amikor még kicsi volt. A Grade II azt jelenti, hogy a rosszindulatú daganatok között egy szövettanilag közepesen rosszindulatú típus. Az emlőben leggyakrabban mirigyrákok (adenocarcinoma) fordulnak elő, lobularis vagy ductalis típus.

Fontos lenne tudni, hogy az eltávolított nyirokcsomó(k)ban volt-e daganat áttét, s ha igen, akkor hány nyirokcsomó (lymphoglandula, lgl) érintett. Fontos lenne ismerni a hormonreceptorokat, hogy ezek pozitívak-e (ER: ösztrogén receptor, PR: progeszteron receptor), mert ezeknek az esetleges hormonkezelés meghatározásában lehet szerepük.

A műtét utáni kezelés része lehet vagy később, esetleges betegség kiújulásnál lehet fontos, hogy a daganat HER2 pozitív vagy negatív-e, ezt immunhisztokémiai módszerekkel vizsgálják meg. Vannak a kilátásokat jelző egyéb prognosztikai markerek is, amelyek befolyásolhatják a műtét utáni kezeléssel  (kemoterápia, sugárkezelés, hormonkezelés, HER2 gátló kezelés stb.) kapcsolatos döntést.

A műtét utáni, szakszóval adjuváns kezelésnek az a célja, hogy az esetlegesen a szervezetben maradt, de még kimutathatatlan ráksejtek (mikrometasztázisok) pusztításával csökkentse a betegség helyi kiújulásának kockázatát, illetve a távoli áttét képződésnek a kockázatát, s így több betegnek legyen nagyobb esélye meggyógyulni, vagy legalább sikerüljön a betegség kiújulását késleltetni.

A műtét utáni kezelésről hazánkban ma már nagyon gyakran onkológiai szakbizottság (onkoteam, multidiszciplináris bizottság) dönt, amelyben sugárterápiás szakember, sebész, onkológus és egyéb szakemberek a beteg leleteinek ismeretében tesznek javaslatot a kezelésre.

Természetesen minden betegnek joga van visszautasítani is a javasolt kezelést, de fontos, hogy előtte tájékozódjon, hogy miért javasolják az adott terápiát. A műtét utáni kezelésnél az is fontos, hogy ez időben, tehát ne sok hónappal a műtét után kezdődjön el, mert azzal romlik a kezelés hatékonyságának (kiújulás csökkentő hatásának) a mértéke.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?