Az I-es és II-es jelzésű szövettani blokkban duktális (vagyis az emlőmirigyektől a bimbóhoz vezető csövecskékből, duktuszokból kiinduló) emlőrák diagnózisát állították fel, amelyben voltak nekrotikus (elhalt) terültek is. Bár a levélben beküldött leírásban nem szerepel, hogy mekkora volt az elsődleges daganat (primer tumor) legnagyobb átmérője, valószínűsíthető, hogy ez az 5 cm-t meghaladta, erre utal a lelet végén a TNM stádiumbeosztásnál a tumorméretre utaló pT3-as szám.

Az elsődleges daganat mellett már voltak kicsiny független (szatelita) daganatos gócok is, amelyek szövettana a nagyobb daganatéval egyező jellemzőket mutatott. A daganatos sejteket a szövettani vizsgálat metszeteiben látták a vérerekben és nyirokerekben is (ezt jelenti a nyirokér és vérér invázió kifejezés).

7 hónalji nyirokcsomót vizsgáltak a szövettani feldolgozás során, ezek közül kettőben már megjelent a daganat áttéte (2/7). Ezt jelzi egyébként a TNM stádium beosztásban az N1a kifejezés. A III. szövettani blokkban lévő nyirokcsomókban nem igazolódott daganat.

A BNO kód a Betegségek Nemzetközi Osztályázása kódrendszer, ahol a C5090-es kód jelenti általánosságban az emlőrákot.

Ez a szövettani lelet még nem tartalmaz számos fontos adatot, ilyen például a hormonreceptor státuszra vonatkozó ösztrogén receptor (ER) és progeszteron receptor (PR vagy PgR) eredmény, illetve a HER2 meghatározás. Ezek azért is fontosak, mert befolyásolják azt, hogy milyen kezelést kell adni a műtét utáni időszakban (adjuváns kezelésként), ha nincs áttét. De távoli áttétes esetben is fontos az ismeretük a kezelési lehetőségek meghatározásához.

Leveléből nem derül ki, hogy mikor volt a műtét, illetve hogy a további onkológiai kezelésekről történt-e már döntés. Amennyiben még nem, akkor minél előbb fel kell keresni ezzel a lelettel a kezelőorvost, onkológust. A legtöbb helyen a műtét utáni kezelésre vonatkozóan (részletesebb szövettani lelet és egyéb leletek ismeretében) onkológiai bizottság (onkoteam, multidiszciplináris bizottság, emlő szakbizottság) tesz javaslatot.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?