Nagyon megkönnyítené a rosszindulatú betegségek diagnózisát, ha egy kevés vérből ki lehetne mutatni a rákot, ám sajnos ez nem így van. A részletes laborvizsgálat során ugyanakkor lehetnek olyan eltérések, amelyek utalnak valamilyen szervrendszer, pl. a máj vagy a vese betegségére, s emiatt további vizsgálatok történnek, amelyek rosszindulatú betegségre vethetnek fényt.

Bizonyos hematológiai (vérképzőrendszeri) betegségek diagnózisát nagy valószínűséggel fel lehet állítani vérből, de nem mindegyikét. A biztosabb diagnózishoz kiegészítésképpen például csontvelővizsgálat, genetikai vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat szükséges.

Másik oldalról azt is tudni kell, hogy teljesen normális vérkép, vérkémiai eredmények mellett is lehet a szervezetben igen kiterjedt, akár áttétes betegség is, amely még nem befolyásolja azoknak a szervrendszereknek a működését, amelyet egy szokásos vérvétel kapcsán értékelnek.

A tumormarker vizsgálatokról több helyen olvashat honlapunkon. Ilyenkor olyan anyagokat mutatnak ki a vérből, amelyek bizonyos rosszindulatú betegségek (például prosztatarák esetében a PSA) miatt gyakran megemelkedhetnek, de ezek lehetnek magasak valamilyen nem rosszindulatú folyamat (pl. gyulladás) miatt is.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a szokásos laborvizsgálatok utalhatnak daganatos betegségre, de ebből többnyire nem lehet diagnosztizálni a rákot, és nem lehet kizárni sem, hogy a szervezetben rosszindulatú betegség van jelen. Kiegészítő vizsgálatokra, és a leletek orvos(ok) általi értékelésére, legtöbbször szövettani vizsgálatra (biopszia) van szükség a gyanított diagnózis alátámasztására.

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tumormarkerek változása
Gyomorpolip és tumormarker
Tumor vizsgálati értékei
Petefészektumor 13 évesen?
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Méhnyakrák: tumormarker és kiújulás
Prosztatarák 39 évesen