Édesapám 64 éves, három hete vastagbéldaganatot diagnosztizáltak nála. Megműtötték, stomára nem volt szükség. A szövettan adenocarcinomát igazolt, a hasi szervekben áttéteket nem találtak. CT-je két hét múlva lesz, mellkas rtg a napokban. Az onkológián azt mondták, hogy valószínű kemoterápiára lesz szükség.
Kérdéseim:
– ha a hasi szervekben nem igazolt a szövettan áttétet, akkor hol van még esély, illetve melyik szervben, szervekben gyakori az áttét előfordulása?
– mennyi ideig tart általában egy ilyen kezelés, milyen gyakorisággal adják?
– hogyan történik a kezelés?
– gépkocsit lehet-e utána vezetni?
– melyek a leggyakoribb mellékhatások?
– mekkora esély van a teljes felépülésre, amennyiben ilyenről lehet beszélni?
– milyen esélyei vannak, ha áttéteket igazol a CT?
Kérem, válaszolják meg kérdéseimet, hogy jobban átláthassam ezt a betegséget.
Az elsődleges daganat TNM stádium beosztása, illetve néhány olyan szövettani jellemző, amely a betegség kiújulási hajlamára utal, indokolhatja a kemoterápiát akkor is, ha távoli szervekben nem igazolnak a műtét utáni vizsgálatok áttétet.
Leggyakrabban az fordul elő, hogy a vastagbélrák környezetében lévő nyirokcsomókban (limfoglandulákban) találnak ráksejteket, s ez önmagában indoka annak, hogy a műtét után 3-6 héttel úgynevezett adjuváns kemoterápiát indítsanak. Ez általában többféle készítményt tartalmaz, leggyakrabban infúziós kezelésre van szükség, amely átlagosan fél évig tart. Leggyakrabban kéthetente kétnapos kezelés formájában jutattják be a kemoterápiás készítményeket valamelyik vénába, folyamatos, 48 órás infúziós kezelés formájában.
Ennek a műtét utáni kezelésnek az a célja, hogy a szervezetben esetleg meglévő mikrometasztázisokat (kicsiny áttéteket, elkóborolt és a szervekben kitapadt ráksejteket) pusztítsák, így csökkentsék a daganat kiújulásának kockázatát, illetve megnyújtsák a kiújulásig eltelő időt.
Amennyiben a betegnél nem jelentkezik erős hányinger, hányás (amely általában a hatékony hányáscsillapító készítményekkel jól kivédhető), ha nem is az első 1-2 kezelés után, de a későbbiekben, ha kiderül, hogy a beteg a kemoterápiás kezelést jól viseli, a kezelés lefolyása után vezethet gépkocsit.
Az alkalmazott gyógyszerektől függnek a mellékhatások, az alkalmazott gyógyszerek pedig a részletes szövettani lelettől, illetve a képalkotó vizsgálatok (hasi CT, mellkas röntgen) leletétől függnek. Ezekről a kemoterápiás terv felállítása után, a
készítmények ismeretében a kezelést adó orvostól kaphatnak felvilágosítást.
Vastagbélráknál leggyakrabban a májban jelentkezhetnek áttétek, ezért történik a hasról a CT vizsgálat. A vastagbélrák májáttét sebészete az elmúlt 10 évben nagyon sokat fejlődött: amennyiben csak néhány góc van a májban, azok elhelyezkedésétől függően a sebészi eltávolításra is lehet lehetőség egy májsebészetben jártas osztályon.
Amennyiben nem igazolódik távoli áttét a mostani vizsgálatnál, van esély a felgyógyulásra. Az, hogy mennyi az 5 éves túlélés esélye, az áttétmentes esetben is függ a TNM stádium beosztástól. A tumorok osztályozásáról részletesebben olvashat az oldalon.
Kapcsolódó cikkek:
Vastag- és végbélrák
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Daganatok jellemzői, osztályozása
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák kiújulás?
Vastagbélrák 4 év után tüdőáttéttel
Végbélrák és tüdőáttét
Vastagbélrák gyógyulási esélyek
Vastagbélrákos édesanya
Áttétes végbélrákos beteg
Áttétes vastagbélrák
Vastagbélrák, majd agydaganat
Megvastagodott falú vastagbél
Vastagbélrák prevenció
Halmozódó bélrák a családban
Béltükrözés és a CT veszélyei
Tumormarker 21 évesen
Bélrák kockázata
Vastagbélrák a családban
Bélrákok kockázata
Kérdés vastagbélrákról
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbélrák: lejárt az idő?
