A pajzsmirigyrák viszonylag ritka, de az esetek túlnyomó többségében jól kezelhető daganattípus. Magyarországon évente körülbelül ezer új esetet diagnosztizálnak. A betegség sokáig tünetmentes maradhat, de korai jele lehet egy újonnan megjelenő, szokatlan tapintatú csomó vagy duzzanat a nyakon. Fontos figyelmeztető jel lehet a hangszín megváltozása vagy rekedtség is.
A pajzsmirigyrák leggyakoribb típusai közé tartoznak a jól differenciált daganatok, amelyek közül a papilláris és follikuláris típus teszi ki az esetek mintegy 90%-át. Ezek jellemzően lassú növekedésűek és jól reagálnak a kezelésekre: gyakorlatilag teljesen meggyógyítható betegségek. Ritkább, de rosszabb prognózisú típus az anaplasztikus pajzsmirigyrák, amely gyorsan növekszik, nehezebben kezelhető. Külön csoportot alkot a medulláris pajzsmirigyrák, amely a pajzsmirigy C-sejtjeiből indul ki. Ez lehet sporadikus, de előfordulhat öröklődő formában is – ilyenkor fontos a családtagok genetikai vizsgálata is.
A diagnózis során első lépés a fizikális vizsgálat, majd ultrahangos képalkotás történik. Ha gyanús elváltozást találnak, citológiai mintavétel (tűbiopszia) következik, amely segít eldönteni, jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. A kezelési tervet onkológiai munkacsoport (onkoteam) állítja össze, amelyben több szakterület – endokrinológia, onkológia, sebészet, nukleáris medicina, szükség esetén sugárterápia – képviselői vesznek részt.
A legfontosabb terápiás lépés általában a műtét, amely során eltávolítják a teljes pajzsmirigyet, vagy bizonyos esetekben csak az érintett lebenyt. Ezt sok esetben radiojód-terápia követi, amelynek célja a megmaradt pajzsmirigyállomány vagy az esetleges mikroáttétek (képalkotó vizsgálatokkal sem kimutatható, apró daganatgócok) elpusztítása. A kezelés fekvőbeteg intézményben történik, ám mindössze egyetlen kapszula bevételére van szükség. A kapszula hatóanyaga a radioaktív jód, amely célzottan a pajzsmirigy-sejteket támadja. A betegek néhány napos kórházi elkülönítése ilyenkor a környezet védelme érdekében történik, nem pedig a beteg általános állapota miatt.
A radiojód kezelés után a beteg életminősége rendszerint változatlan marad, folytathatja mindennapi tevékenységeit, dolgozhat, sportolhat. Fontos azonban a pajzsmirigyhormon-pótlás, amelyet az eltávolított szerv miatt a betegnek élete végéig szednie kell, valamint az időszakos kontrollvizsgálatokon való megjelenés.
Amennyiben a daganat kiújul vagy áttéteket képez, a radiojód kezelés ismételhető – akár tüdő- vagy csontáttétek esetén is hatékony lehet. Ha azonban a daganat már nem veszi fel a jódot (jódrefrakter), további terápiás lehetőségek kerülhetnek előtérbe. Itt akár célzott kezelések, a daganat genetikai sajátosságait figyelembe véve is szóba kerülhetnek, valamint külső besugárzás is alkalmazható. Ilyen esetekben is az onkológiai team dönt a gyógyszeres kezelés indításáról és beállításáról.
A klasszikus típusú, jól kezelhető pajzsmirigyrákok többsége megfelelő kezelés mellett gyógyítható. Az esetek döntő részében a beteg öt évnél tovább is tünetmentes marad, ezt követően a szoros orvosi követés gyakran már nem is szükséges.ű
A Gyógyulj Velünk Egyesület riportfilmje nemcsak a pajzsmirigyrák diagnosztikáját és kezelési lehetőségeit mutatja be, hanem egy példaadó beteg történetét is bemutatja:
