Daganatos betegek sem legyinthetnek, hogy „nekik már felesleges letenni a cigarettát!” Tapasztalatok és kutatások támasztják alá, hogy a dohányzó betegeknek rosszabb az életminőségük és az életkilátásra is negatívan hat a cigarettázás: ronthatja a kezelések hatékonyságát, súlyosbíthatja a társbetegségeket, számos téren növeli a beteg kockázatát.
Egy rákbetegség sem vezethető vissza egyetlen tényezőre, viszont az egyértelműen bizonyított, hogy a dohányzás aktívan hozzájárul számos rákbetegség kialakulásához. A tüdőrákkal, a szájüregi, garat és gégedaganatokkal egyértelmű az összefüggés, de a szervezetbe adagolt méreganyagok növelik a gyomorrák, a hólyagrák, a veserák, a vastagbélrák kockázatát is. Vannak, akiket a rák diagnózisa sarkall a cigaretta végleges letételére, mások úgy gondolkodnak, hogy ha már kialakult a rák, felesleges letenni a cigarettát. Utóbbi csoportba tartozók tévednek.
Hosszabb távon szemlélve: a dohányzó betegeknél nagyobb a kockázata, hogy ha sikerül legyőzniük a rákot, akkor később egy elsőtől független, második rák is kialakul. Ennek átlagos kockázata 15 százalék, a dohányosoknál viszont jelentősen magasabb (a nemdohányzóknál értelemszerűen alacsonyabb).
Rövidebb távon nézve: a cigarettázás következtében oxigénhiányossá (hipoxiássá) válik a szervezet, ami csökkentheti a daganatellenes kezelések hatékonyságát is. A belélegzett szénmonoxid ugyanis meggátolja, hogy a vörösvértestek alkotóeleme, a hemoglobin elegendő oxigént szállítson a sejtekhez. Az oxigénhiányos állapot rontja a sugárkezelés hatékonyságát is, sőt a hipoxia a tumorsejtek sejtszaporodási ciklusának megváltoztatásával egyes onkológiai terápiák hatékonyságát is csökkentheti.
Dohányosoknál nagyobb a kockázata a műtéti altatásnak, s nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az altatás ébredés utáni mellékhatásai is. Több nemzetközi vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy a dohányzó rákbetegek erősebb fájdalmakat élnek meg, s több fájdalomcsillapítóra van szükségük, mint a nemdohányzó sorstársaknak.
Sok daganatos betegnek más betegségei is vannak, például érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegség (COPD), ezek mindegyikét tovább súlyosbíthatja a dohányzás, ezáltal rontja a beteg közérzetét, állóképességét, erőnlétét, emiatt az onkológiai kezelések mellékhatásainak is nagyobb lehet a kockázata, erősebb lehet az intenzitása, illetve a társbetegségek felerősödése akár gátja is lehet a rákellenes kezelések megkezdésének vagy folytatásának.
Ha valaki leteszi a cigarettát, döntésének már rövid távon megtapasztalhatja előnyeit: a vér oxigénszintje már akár néhány hét alatt számottevően javulhat, ezzel párhuzamosan a mindennapokban megtapasztalhatóan enyhülhet a fáradékonyság, mérséklődhet a köhögés, s egy év alatt már az infarktus kockázata is jelentősen csökken (ami egyes onkológiai kezelések kardiológiai mellékhatásai miatt ugyancsak nem elhanyagolható tényező).
A leszokáshoz orvosi segítség is igénybe vehető. Egyéni vagy csoportos tréning, motivációs program, kérhető pszichológiai és szakorvosi támogatás, különféle gyógyszerekkel, tapaszokkal is tudnak segíteni abban, hogy sikerüljön az elhatározás. A tüdőgondozó állomásokon szerte az országban kérhető felvilágosítás a lehetőségekről.
