Egy daganat nemcsak a kialakulás helyén okozhat panaszokat, hanem az egész szervezet anyagcsere-folyamatait megbolygatja, ráadásul a kezelések tovább ronthatnak a helyzeten.

–  Ha egy beteg legyengül, fel kell függeszteni a kezeléseket, kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel szemben, egyre rosszabbul érzi magát: a bajok összeadódnak és romlanak a kilátásai – figyelmeztet prof. dr. Szilasi Mária, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Megőrizni az erőnlétet

dr. Szilasi Mária

– Mindenekelőtt: enni kell a javulásért! A daganatos betegnek is minden tápanyagra szüksége van, s minden szélsőséges diétát kerülni kell. Nincs tiltólista, a beteg bármit ehet, amit megkíván, s adott állapotában meg tud enni. A megterhelő, túl zsíros, fűszeres ételeket, valamint a cukrok, szénhidrátok bevitelét csökkenteni kell, de tartalmas kosztra, benne fehérjére és zsírokra is szükség van – folytatja. Hangsúlyozza: tévhit, hogy a daganatot ki lehetne éheztetni! A tumorsejteknek sokkal gyorsabb az anyagcseréjük a normál sejteknél, a koplalással a beteg fog éhen halni, nem a daganat.

Amint Szilasi Mária magyarázza, a daganattal összefüggő kóros fogyás, a cachexia hátterében sok tényező áll: az étvágytalanság, a hányinger, az ételundor, a szaglás és ízérzékelés megváltozása, a szorongás miatt is kevesebbet eszik a beteg, emellett a tumor által termelt anyagok és a gyógyszerek mellékhatásai miatt olyan biokémiai folyamatok is lejátszódnak, amelyek szintén felgyorsíthatják a fogyást. Nem elég tehát az evést „erőltetni”, szakorvosi segítségre van szükség: a hányinger csökkentésére, a szájban-torokban lévő fekélyek fájdalomcsillapítására, az étvágy fokozására is hatékony gyógyszerek léteznek, az orvos felírhat receptre speciális, összetételében kifejezetten a rákbetegek számára kifejlesztett gyógyászati tápszereket is.

Minden fájdalmat csillapítani kell

A daganatos fájdalomcsillapítás alapja egy állandó hatóanyagszint biztosítása a krónikus fájdalmakra, illetve felkészülés gyorsan felszívódó gyógyszerekkel a hirtelen jelentkező, villámcsapásszerű, áttörő fájdalmakra. Amint dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi docense kiemeli, mivel a fájdalom érzése nemcsak a betegség objektív tényezőitől, hanem a beteg szubjektív állapotától is függ, a fájdalomcsillapításnak mindig egyénre, sőt szituációra szabottnak kell lennie.

dr. Gálffy Gabriella

– Előfordulhat, hogy akár naponta más helyzet áll elő, s akár naponta módosítani kell az alkalmazott módszereken vagy dózison, ehhez pedig a kezelőorvos, a háziorvos, a beteg és a családtagok szoros együttműködésére van szükség – emeli ki Gálffy Gabriella. Granulátum, tabletta, vénás injekció, tapasz formátumban is számos fájdalomcsillapító hozzáférhető. A főorvos elmondja: nincs korlátozás, úgy a háziorvos, mint bármelyik szakorvos elkezdheti a fájdalomcsillapítás bármelyik lépcsőfokán a kezelést, ami a betegének enyhülést hozhat. Ez is járhat ugyanakkor mellékhatással – jellemzően például székrekedéssel –, ezért a fájdalomcsillapítók használatakor rögtön gondolni kell a székelési gondok megelőzésére is.

Trombózis, vérszegénység, immunrendszer

A rák és a kezelések is többszörösére növelik a mélyvénás trombózis kockázatát, annak nyomán pedig fokozódik az akár végzetes kimenetellel is fenyegető tüdőbeli érelzáródás, a tüdőembólia veszélye. Műtétek után régóta rutin a véralvadásgátlók alkalmazása, ám erre az onkológiai kezelések során is figyelni kell, időről-időre értékelni a kockázatokat, s annak megfelelő megelőző kezelést (profilaxist) alkalmazni.

Gálffy Gabriella felhívja a figyelmet: a betegség miatt, illetve a kezelések mellékhatásaként a normál szint alá csökkenhet a vörösvérsejtek, valamint a fehérvérsejtek egy fajtájának, a neutrofil sejteknek is a száma. Előbbi állapot a vérszegénység (anémia), utóbbi a neutropénia. A túl kevés vörösvérsejt következménye a kipihenhetetlen fáradékonyság, gyengeség, tünete lehet a légszomj, a szívdobogás, a sápadtság, az izom- és végtagfájdalom. A vörösvérsejtek szállítják az oxigént, így hiányukban oxigénhiányos állapot (hipoxia) alakul ki, ez pedig a daganatsejteket ellenállóbbá teszi a kemoterápiával és a sugárterápiával szemben. A vérszegénységet tehát mielőbb rendezni kell vaspótlással, eritropoetin (EPO) kezeléssel, súlyosabb esetben vérátömlesztéssel (transzfúzió). Tüdőbetegeknél az oxigénellátás javítását oxigénterápia is segítheti.

A neutropénia során a szervezet egyik fő védvonalát jelentő fehérvérsejtek közül a neutrofil sejtek száma csökken le kórosan, ami radikálisan megnöveli a súlyos, szövődményekkel fenyegető, akár az életet is veszélyeztető fertőzések kockázatát. Emiatt a kemoterápia mellett gyakran van szükség stimuláló – úgynevezett G-CSF – injekcióra, amit ha már kialakult egyszer alacsony fehérvérsejtszám, akkor megelőzésként is adnak.

Ha egy daganatos beteg belázasodik, azonnal cselekedni kell: a lázas neutropénia sürgősségi állapot, rövid időn belül – lehetőség szerint a daganatellenes kezelést nyújtó onkológiai osztályon vagy ambulancián – orvosi ellátást, olykor kórházi kezelést igényel; gyors laborkontrollra, s – például antibiotikummal – a kezelés elindítására van szükség.

Nem szabad elhanyagolni a társbetegségeket sem

Miközben a rák a tudatban mindent felülír, nem szabad elhanyagolni a kísérőbetegségeket sem, mert azok gátjai lehetnek a daganatellenes kezeléseknek is. A magas vérnyomást, a kardiológiai problémákat, a cukorbetegséget vagy a depressziót egyaránt kordában kell tartani, de az olyan banálisnak tűnő problémákat is kezelni kell, mint például a lábgomba, mert egy fertőzött bőrterületen hamarabb jelentkeznek és súlyosabbak lehetnek a bőrgyógyászati mellékhatások is.