„Világ körüli” útra indultak a prosztatarákos férfiak. Minél több betegtársat, családtagot és civil támogatót szeretnének országszerte bevonni, hogy egy kilométergyűjtő kihívás keretében képzeletben megkerülhessék a Földet. A budapesti induláshoz betegtársak mellett tapasztalt szakorvosok is csatlakoztak. Hazai urológusok és onkológusok is kiemelik a nemzetközi vizsgálatok tapasztalatait: minden daganatos beteg tehet önmagáért azzal, ha rendszeresen mozog. A napi legalább 30 perces aktív testmozgás hozzájárulhat az állapotjavuláshoz és javíthatja az életkilátásokat még egy életet fenyegető betegség diagnózisa után is.
Budapesten a Gellért-hegyen futó zöld turistajelzésen indultak útnak azok a betegtársak és támogatóik, akik a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület felhívására csatlakoztak az október 1-jén elrajtolt „45 nap alatt a Föld körül” kilométergyűjtő kihíváshoz. Azt szeretnék elérni, hogy az országban minél több prosztatarákkal élő férfi, hozzájuk kapcsolódva pedig más daganatos betegek, családtagok, egészségügyi dolgozók, a rákbetegekkel szolidaritást vállalók is kezdjenek el rendszeresen mozogni: sétálni, túrázni, futni, úszni, evezni, kerékpározni.
Azt kérik mindenkitől, hogy az aktivitásukról adjanak hírt a kihívás weboldalán, ezzel ösztönözve még többeket a mozgásra. A 45nap.hu oldalon térképen követhető, hogy az összegyűjtött kilométerekkel meddig jutottak, itt bárki hozzáadhatja saját teljesítményét is a számlálóhoz. A honlapon van lehetőség fotókat, motiváló üzeneteket is feltölteni, a szervezők ezáltal minél több pozitív példát szeretnének közzétenni. A részvételnek természetesen nem feltétele a prosztatarák vagy más daganatos betegség diagnózisa, sőt szeretnék, ha minél többen szolidaritást vállalnának az érintett családokkal, és segítenének, hogy sikerüljön a Földet körbejárni. Az irány nyugat-keleti, a kitűzött távolság Magyarország szélességi körén haladva – átszelve kontinenseket és óceánokat – mintegy 30 ezer kilométer.
prof. dr. Nyirády Péter
– A prosztatarák általában az idősebb férfiak betegsége, de már 50 év körül is megjelenhet. Az idős életkor önmagában nem gátja a gyógyulásnak: minél fittebb, minél jobb fizikai állapotban van egy beteg, és persze minél koraibb stádiumban fedezzük fel a bajt, annál jobbak lehetnek az életkilátásai. Gyógytornával például gyorsabb lehet a műtét utáni felépülés, kisebb a tartós szövődmények kockázata. Aki a betegség mellett legalább napi fél órát rendszeresen mozog, az könnyebben átvészelheti a daganatellenes gyógyszeres vagy sugárkezelések mellékhatásait is, továbbá az életkilátásai is javulhatnak. Az aktuális fizikai állapothoz igazodó sport javítja a közérzetet, segít elkerülni a depressziót – sorolta prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója. A professzor nemcsak hirdeti és elvárja saját betegeitől a rendszeres mozgást, hanem munkatársaival önmaga is példát mutat: a hétvégén például sokadik alkalommal elindulnak a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika orvosai, hogy körbefussák a Balatont, amivel a prosztatarákos betegekkel szolidaritást vállalva hozzájárulnak a kilométergyűjtéshez is.
Kalotay Gábor
A prosztatarákból meggyógyult Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület 79 éves elnöke maga is rendszeresen sportol és folyamatosan szervez túrákat az ország különböző részein a betegtársaknak. A kirándulásokhoz bármilyen daganatos betegségben egykor vagy ma érintett beteg és a hozzátartozók is csatlakozhatnak. A mostani kilométergyűjtésről azt mondta: azért fontos, hogy orvosok is melléjük álltak, mert tapasztalatuk szerint az a beteg, akit személyesen ösztönöz kezelőorvosa a rendszeres testmozgásra, hamarabb szánja rá magát erre. Szeretnék elérni azt is, hogy a betegek tudatosan kérdezzenek rá kezelőorvosuknál vagy háziorvosuknál a gyógytorna helyben elérhető lehetőségeire, illetve az orvosok is nagyobb arányban segítsék betegeiket, hogy eljussanak gyógytornászhoz, valamint beépítsék a mozgást a mindennapjaikba.
Rozványi Balázs
A Magyar Rákellenes Liga és országszerte működő alapszervezetei számos mozgásprogramot szerveztek már, folyamatosan dolgoznak azon, hogy ezekhez minél többen csatlakozzanak. A kerékpárral vagy gyalog rendszeresen az országot járó Rozványi Balázs elnök kiemelte: a korai diagnózis és a legkorszerűbb kezelésekhez való gyors hozzájutás a kulcsa a rákból való felépülésnek, de a betegeknek tudniuk kell arról, mit tehetnek önmagukért. Az érintett családok gyakran interneten megvásárolható csodaszerek után kutatnak, pedig a bizonytalan eredetű és hatású készítmények helyett a rendszeres, legalább napi 30 perces fizikai aktivitás, a testmozgás az, amivel bárki bizonyítottan tehet az állapotjavulásért, életkilátásai javításáért.
A kilométergyűjtő kihívás a 2017 óta a Janssen támogatásával zajló 10 Ezer Lépés Program része, melynek keretében onkológusok, urológusok, gyógytornászok és betegszervezetek fogtak össze. Változatos módokon igyekeznek segíteni a prosztatarákos betegeket és családjaikat az egészséges életmódra váltásban, valamint a tudatosságban, hogy ne elszenvedői, hanem partnerei legyenek saját gyógyításuknak. Becslések szerint 20 ezernél is több olyan férfi él ma közöttünk, aki szembesült már a betegséggel, valamint további 20 ezer olyan férfi, akinél a következő 4-5 évben diagnosztizálnak majd prosztatarákot. A november 16-án egy budapesti betegtalálkozóval záruló országos kilométergyűjtés aktuális állása a Facebook.com/10ezerlepes közösségi oldalon is nyomon követhető.
