Elkerülhető a végzetes vastag- és végbélrák

A vastag- és végbéldaganatokat ma az onkológusok már nem sorolják a halálos betegségek közé. Első hallásra nehéz elhinni ezt, tudván, hogy évente 5 ezren halnak meg a betegségben Magyarországon. A szomorú statisztikának egyik oka, hogy sok beteg túl későn kerül orvoshoz, amikor már előrehaladott a rák, s a gyógyítók lehetőségei behatároltak. Ahogyan a tüdőtumorok jelentős hányada megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, ugyanúgy a béldaganatok egy része sem alakulna ki akkor, ha kevesebb zsíros ételt ennénk, s odafigyelnénk a figyelmeztető jelekre ” persze, ha tudjuk, hogy melyek azok.

A 2007-es Nemzeti Rákellenes Nap napirendjének kiemelt témáját a vastag- és végbélrákok adták: Magyarországon évente mintegy kilencezer új esetet regisztrálnak, s ötezer halálos áldozatot szed a kór.

Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a szomorú statisztikára hivatkozva hangsúlyozta: nem elég egyetlen napon a betegséggel foglalkozni, folyamatosan tenni kell azért, hogy a sokak számára kényesnek vélt problémáról igenis beszéljenek az emberek. Nemcsak a betegek, hanem azok is, akik egészségesek, hiszen bárki lehet érintett.

A vastagbélrák és a végbélrák – annak ellenére, hogy a daganatos megbetegedések közül a tüdőrák után ebben hal meg a legtöbb ember évente – ritkán kerül a figyelem homlokterébe, részben ezért is választották a szervezők ezt a betegséget az idei Nemzeti Rákellenes Nap fő témájának.

Fuldoklás a Kánaánban

Bereczky Mihály, a Semmelweis Egyetem III. sz. Sebészeti Klinikájának kutatója tudományos magyarázatokkal támasztotta alá, hogy az öröklött tényezők mellett jóval nagyobb szerepet játszanak a béldaganatok kialakulásában a környezeti hatások.

Kijelentette: az effajta tumorok 30-35 százalékáért az egészségtelen táplálkozás tehető felelőssé, hiszen a belekbe kerülő ételek határozzák azt döntően meg, hogy a vastagbél hámsejtjeinek milyen környezetben kell működniük.

– A mediterránnak nevezett diétában magas a telítetlen zsírsavaknak az aránya, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, míg a “nyugati diéta” olyan tejjel-mézzel folyó kánaán, ahol a magas energiabevitel és alacsony energiafelhasználás folytán fuldoklunk a tejben és a mézben – fogalmazott Bereczky Mihály.

Az emberi táplálék összetétele az elmúlt egy-kétszáz évben az élelmiszeripari technológiák térnyerésével olyannyira átalakult, hogy a szervezetnek nem volt ideje a gyors változáshoz alkalmazkodni. Világosan kimutatható például, hogy minél több zsírt fogyasztanak egy országban, annál több a vastagbéldaganatos megbetegedés, nem is beszélve arról, hogy a “nyugati diéta” sok más betegségért is felelős. Az ételek egyes összetevői sok embernél gyulladást válthatnak ki, a hosszú időn át megmaradó gyulladásos állapot pedig szintén a rosszindulatú tumorképződés kockázati tényezőjének számít.

Figyelmeztető jelek

A vastag és végbél rák egyre gyakoribbá válik, ahogy az emberek idősebbek lesznek, s nő az átlagéletkor. Ez az elváltozás sűrűbben fordul elő az 50 évesnél idősebb emberekben. Ennek ellenére a vastag- és végbélrák megjelenhet fiatalabb életkorban, egészen ritka esetekben akár tinédzserekben is.

A betegség gyakorisága az életkor előrehaladásával emelkedik, az elhízást vagy a tumorok korábbi családi előfordulását éppúgy kockázati tényezőnek kell tekinteni, mint a polipok – a vastagbél és végbél falának jóindulatú daganatainak – jelenlétét a szervezetben.

A kezelés eredményességének kulcsa a kialakult betegség mielőbbi felismerése, ezért különösen fontos a betegség jeleit pontosan ismerni. A betegség tünetei közül kiemelhető a székelési szokások megváltozása (ez járhat akár hasmenéssel, akár székrekedéssel), a véres széklet, a hasi fájdalmak (puffadás, görcsök, teltségérzés), a testsúlyvesztés, a lábakon kialakuló visszér, visszértrombózis, a fáradékonyság.

A tüneteket természetesen nem csak tumor, hanem számos más tényező is kiválthatja, ám nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot, mihamarabb ki kell deríteni a háttérben húzódó okokat, hiszen csak azok ismeretében lehetséges hatékonyan fellépni a panaszok ellen. Nem szabad megvárni azt, amíg a tünetek elviselhetetlenné válása “kényszerít” valakit orvoshoz.

A rák alattomos jellegét jól jelzi, hogy például a székletben nem biztos, hogy állandóan látszik, folyamatosan kimutatható a vér jelenléte, előfordulhat ugyanis, hogy a tumorok “szakaszosan véreznek.”

Orvoshoz menni, ha nincs is baj

A vastagbélrák és a végbélrák ugyanakkor az esetek egy jelentős hányadában kezdetekben teljesen tünet nélkül alakul ki és növekszik a szervezetben. Ezért van jelentősége – különösen 50 év felett – a szűrővizsgálatoknak: ezeket ma még nem hirdették meg olyan szervezett keretek között mint az emlő- vagy a méhnyakszűrést, ezért mindenki saját felelősségérzetén múlik, hogy akkor is szánjon időt bizonyos időközönként a vizsgálatra, ha egészségesnek érzi magát, s az némi kellemetlenséggel jár.

Egy-egy fizikális rutinvizsgálat kellemetlensége össze sem hasonlítható azzal az egészség-, illetve gyógyulás- és élet(!)hozadékkal, amely általa nyerhető.

Kapcsolódó cikkek:
Rákbetegség: nincs miért szégyenkezni
Kinek jusson korszerű gyógyszer?
Vastag- és végbélrák
Vastag- és végbélszűrés

Top