Mikor alakulhat ki hasvízkór (ascites) egy vastagbéldaganatos betegnél és mikor van szükség hascsapolásra?

Forrás: Depositphotos.com

A hasvízkór (ascites) elsősorban májbetegségek talaján alakul ki, a hasi vizenyő nem maga a betegség, hanem tünet, következmény: a hasüregben folyadék halmozódik fel. Vastagbéldaganatos betegeknél több oka lehet, ha hasvízkór alakul ki. Ezt okozhatja többek között a máj elégtelen működése (például májcirrózis vagy májáttétek miatt), a máj és a belek nyirokkeringésének akadályozottsága, veseelégtelenség vagy hashártyán kialakuló áttétes folyamat.

A hasban akár több liternyi folyadék is felhalmozódhat. Amíg kevés – egy-két deciliter – a folyadék mennyisége, az nem okoz panaszt, legfeljebb ultrahanggal kimutatható. Minél több a folyadék, a tünetek annál inkább fokozódnak: a has körfogatának növekedése és a has feszülése önmagában is kellemetlen, ám ha emiatt a gyomrot állandó nyomás is éri, az étvágytalanságot, hányingert is okozhat, a tüdő nyomásfokozódása pedig fulladásos tüneteket válthat ki. A légzési nehézségek főként fekvő állapotban jelentkeznek, mert a légzésben kulcsfontosságú rekeszizmot nyomja a hasvíz, ezért ilyenkor a félig ülő helyzetben való pihenés jelenthet könnyebbséget a betegnek addig is, amíg hascsapolással le nem szívják a problémát okozó folyadékot. (Nehézlégzést a tüdőben felhalmozódó folyadék is okozhat.)

Az ultrahangvizsgálat mellett a hasvízből általában mintát is vesznek, hogy citológiai és bakteriológiai vizsgálatokkal meggyőződjenek arról, vannak-e a vizenyőben daganatsejtek, illetve fertőzésre utaló jelek, amelyek például antibiotikum kezelés indítását indokolják. Mintavételkor fertőtlenítést és érzéstelenítést követően egy tűvel a hasfalon keresztül jutnak be a folyadékhoz.

A hasvízkór kezelése tüneti, tehát a panaszok mérséklését szolgálja. Enyhébb esetekben elegendő lehet vízhajtók alkalmazása és diéta előírása a beteg számára. A diéta két legfontosabb pillére, hogy sószegény legyen és fehérjében gazdag. Emellett indokolt esetben csökkenteni kellhet a napi folyadékbevitelt is. Amennyiben ez nem elegendő, hascsapolásra kerülhet sor. Ez hasonlóan történik, mint a fentebb írt mintavételkor, csak amíg a diagnosztikus hascsapoláskor kis mennyiségű folyadékot távolítanak el, a terápiás hascsapolás esetén akár 2-10 liter folyadékot is leszívhatnak, hogy ezzel szüntessék meg a panaszokat (ekkor infúzióval, vénás fehérjepótlás is történik). A hascsapolás eredményessége csak átmeneti: amennyiben a kiváltó okban nem történik változás, a folyadék újratermelődik.

Az ascites tehát önmagában nem gyógyítható, a kóros folyadéktermelődés akkor lassítható, ha az alapbetegséget, a kiváltó okot sikerül uralni, például a hashártya-gyulladást orvosolni vagy a hashártyán lévő áttétes gócok méretét és számát csökkenteni.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top