Milyen védőoltásokat ajánlanak a rákbetegeknek?

Injekcio_beadas_k

Daganatos betegeknél nagyobb a fertőzésveszély és a betegségek szövődményének kockázata, ezért igyekezni kell elkerülni a fertőzéseket, ennek hatékony módja védőoltások felvétele. Erre nem alkalmas minden időpont, már kialakult fertőző betegség vagy legyengült immunrendszer esetén nem szabad oltani, így a védőoltást mindig előre egyeztetni kell a kezelőorvossal. A rákbetegeket az is védi, ha a velük együtt élők be vannak oltva.

A döntő kérdés: az adott védőoltásnak nagyobb-e a kockázata vagy annak a betegségnek, amelyet védőoltás nélkül elkaphat a beteg? Válasz minden esetben személyre és szituációra szabottan adható. A daganatellenes kezelések egyik gyakori mellékhatása a fehérvérsejtszám csökkenésével járó, ezáltal a fertőző betegségekre való fogékonyságot növelő neutropénia, ez mindenképp indokolja a megelőző óvintézkedéseket. Az onkológiai kezelések idején tehát különösen fontos a súlyos-életveszélyes szövődményekkel fenyegető fertőzések elkerülése, erre pedig nagyobb esélye lehet azoknak, akiket védőoltás is véd.

Kemoterápiás kezelések közben, illetve az immunrendszer legyengült állapotában nem szabad oltani, vagy ha mégis, az oltás kevésbé hatékony. Az eredményes fertőzésvédelem érdekében tehát döntő az időben, a diagnózis megállapítása után rövid időn belül megkezdett prevenció. Védőoltásokat – ha nincs ellenjavallata – a tervezett onkológiai kezelések előtti hetekben vagy a kezeléseket követően, két kontrollvizsgálat közötti tünetmentes időszakban lehet beadni. Az aktuális állapotot pontosan ismerő kezelőorvossal egyeztetni kell, hogy javasolja-e a vakcinációt, a döntésben infektológus, oltási szaktanácsadó is segíthet.

Az influenza elleni védőoltást ingyenesen biztosítják minden daganatos betegnek, kérhető a háziorvostól. A védettség mintegy 2 hét alatt alakul ki, tehát ha nincs ellenjavallata, az adott oltási szezon elején mielőbb érdemes beadatni. Mivel az influenzavírusok folyamatosan változnak, a védőoltásokat minden évben az aktuális tapasztalatok fényében állítják össze, s azt minden szezonban újra fel kell venni.

Az influenza elleni vakcinával akár egyszerre is beadható a daganatos betegeknek ugyancsak javasolt pneumococcus elleni védőoltás. A pneumococcus egy baktérium: az influenzajárványokkal összefüggésben a leggyakoribb szövődmény, illetve leggyakoribb halálok a pneumococcus felülfertőződés miatti súlyos tüdőgyulladás, mert annak nyomán keringési és légzési elégtelenség is kialakulhat. A baktérium emellett középfülgyulladást, agyhártyagyulladást és vérmérgezést (szepszis) is okozhat. A pneumococcus elleni védőoltást nem szükséges rendszeresen ismételni.

A közösségi immunitás („nyájvédelem”) azt jelenti, hogy már az is bizonyos fokú védettséget ad valakinek, ha önmaga nem kaphat védőoltást, viszont a környezetében élők igen, ezáltal tőlük nem kaphatja el a betegséget. Ezért javasolható daganatos betegek családtagjainak is, hogy kérjenek védőoltást a megelőzhető fertőzések ellen, mert ezáltal nemcsak önmaguk kerülhetik el a betegséget, de hozzátartozójukat is védik: kisebb lesz az otthoni fertőzés kockázata.

A beteg környezetében élők védőoltását javasolják tehát az influenza és a pneumococcus, továbbá az agyhártyagyulladást (meningitis) okozó meningococcus baktérium, gyerekek esetén pedig bárányhimlő ellen is.

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top