A tüdőszűrést Magyarországon nem a tüdőrák kivédésére vezették be, hanem a TBC felismerésére és a fertőző kór visszaszorítására. A rutinszerű vizsgálatok mellékeredménye volt, hogy sok tüdőrákos esetet is még panaszmentes stádiumban felfedeztek.

Tüdőszűréssel nem lehet megelőzni a tüdőrákot. Ha valaki minél nagyobb eséllyel el akarja kerülni a súlyos és gyakran gyógyíthatatlan betegséget, füstmentes környezetben kell élnie, azaz nem szabad rágyújtania. A tüdőrák ugyanis miközben az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos betegség, egyben az a tumorfajta is, ami leginkább elkerülhető volna. Olykor sajnos előfordul, hogy cigaretta nélkül élőkben is kifejlődik tüdőrák, ám arányaiban ez jóval kisebb eshetőség mint a dohányosok esetében.

A fentiek ellenére a tüdőszűrésnek ma is fontos szerepet tulajdonítanak a szakorvosok. Ugyan ez a fajta röntgenvizsgálat az utóbbi időszakban a TBC megbetegedések lecsökkenése miatt háttérbe szorult (csak azokon a területeken rendeli el a tisztiorvosi szolgálat a kötelező tüdőszűrést, ahol 100 ezer lakosra jutó TBC megbetegedések száma eléri a 25-t), a tüdőgyógyászok hangsúlyozzák: sok esetben a röntgenvizsgálatnak köszönhetően derült fény olyan daganatos folyamatra, amellyel a páciens még nem fordult volna orvoshoz, mert az nem produkált különösebb tüneteket, illetve a jelentkező panaszokat a beteg a dohányzás szükségszerű mellékhatásaként értékelte.

Egyre több a tüdőrákos nő

Kovács Gábor, országos tüdőgyógyász szakfelügyelő főorvos a Csongrád megyei Deszken, a pulmonológusok regionális tanácskozásán kifejtette: a teljes lakosság folyamatos, rendszeres tüdőszűrésének a tüdőrák szempontjából alacsony találati arány miatt szakmailag nem látta létjogosultságát. Hozzátette viszont: fontosnak tartják, hogy a fokozottan veszélyeztetett korosztály, azaz a 40 és 70 év közötti dohányzó férfiak és nők számára a népegészségügyi program továbbra is biztosítsa a szűrővizsgálatokon való ingyenes megjelenés lehetőségét. A tüdőszűrés ugyanis jelenleg nem része a prioritásként kezelt szűrővizsgálatoknak.

Nem véletlenül hangsúlyozzák a szakemberek a nők vizsgálatát: az utóbbi időszakban azért kerülnek különösen előtérbe a nők, mert amíg korában a tüdőrákot inkább a férfiak betegségeként tartották számon, mára már egyre inkább látszik a következménye annak, hogy a dohányzásban a nők is felzárkóztak a férfiakhoz: arányaiban immár egyre több nőben is diagnosztizálják a tumort.

A szűrés jelentőségét az adhatja, hogy az életkilátások szempontjából nem mindegy, a daganatot milyen stádiumban fedezik fel. Mint a daganatokra általában, a tüdőrákra is igaz, hogy akkor van jelentősen nagyobb esélye a gyógyulásnak, illetve a hosszabb, jó életminőségben megélhető életnek, ha a tumor műthető, azaz a daganat sebészi úton eltávolítható a szervezetből. Erre előrehaladott stádiumban rendszerint már nincs mód, mert a tumor összekapaszkodik a környező szervekkel, illetve akár a test távolabbi részében is áttétet ad.

A panasszal felfedezett tüdőrákoknál kevesebb az esély arra, hogy a daganatot műteni lehessen, a tünetmentes állapotban, szűréssel felfedezett tumorok esetében ennek nagyobb a valószínűsége. A rákgyógyításban mérföldkőnek tekintett 5 éves túlélésre is nagyobb az esélyük azoknak, akiket sikerül megoperálni. (A műtét nem garancia arra, hogy a tumor nem újul ki vagy nem ad áttéteket, ám rendszerint ha be is következik a rosszabbodás, addig számottevően több idő telik el mint operálhatatlan esetben.)

Kései felfedezés után már csak a tüneteket enyhíthetik

Somfay Attila, a Szegedi Tudományegyetem tüdőgyógyászati tanszékvezetője a dél-alföldi adatokról elmondta: 2007-ben Csongrád megyében 245, Bács-Kiskunban 274, Békés megyében 342 új primer hörgőrákos esetet fedeztek fel – a számok mellé érdemes odailleszteni egy másik kimutatást, amelyből kiderül, hogy amíg Csongrád és Bács-Kiskun megyében az embereknek 30 százaléka vett részt tüdőszűrésen, Békésben 86 százalékos volt ez az arány.

A Dél-Alföld három megyéjében nyilvántartott hörgőrákos betegek száma megközelíti a háromezret. Az újonnan diagnosztizált betegek 17 százalékánál volt lehetőség a műtétre, a betegek 42 százaléka részesült kemoterápiában, 10 százalék kapott sugárkezelést, a páciensek 1 százalékánál vetették be mindkét daganatgátló módszert.

A kései felfedezés miatt a betegek 30 százalékánál már csak tüneti kezelést alkalmazhattak. Ezt orvosi nyelven palliatív terápiának nevezik, amikor a kezelés már nem a gyógyítást célozza, hanem az életminőség minél további fenntartását, az állapotrosszabbodás késleltetését.

Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugárterápia a tumorok ellen
SOS segítség, hogy ne füstöljön tovább
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
Dohányzás: 19 percenként egy halott
A light cigi is erős méreg
Perelhetik a light cigaretták gyártóit