Székrekedés, gondok a wc-n: bélrák is okozhatja!

Az állandósult székrekedés, mint gyakran elhallgatott vagy bagatellizált probléma enyhítésével időben foglalkozni kell, mert nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet) vonhat maga után, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is.

A szorulás házi kezelésére nagyanyáink idejében még a szilvalekvár volt az általánosan elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával. Mi minden húzódhat meg a székrekedés kialakulásának hátterében? Gyógyírt jelent-e a hashajtó szerek használata? Hogyan befolyásolhatjuk életmódunkkal, táplálkozásunkkal a székelési problémákat? Ezekre a kérdésekre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója.

Mit tekintenek székrekedésnek?

Székrekedésnek tekintik a heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, s a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.

Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vastagbél eredetű (sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (gerincsérülés, agyi erek betegségei). Mindezzel összefüggésben gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség vagy állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven alkati székrekedésről beszélünk.

Az életvitel és az élethelyzet hatása

A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott.

Mindennapi életünknek is vannak olyan időszakai, amikor számtalan zavaró tényező – a növekvő terhelés, a nagy felelősséggel járó feladatok, a változó étkezési rend, a mozgásszegény életmód – befolyásolhatja életritmusunkat, és szerepet játszhat a székrekedés kialakulásában. A munkahelyi és magánéleti gondok, konfliktusok közepette is próbáljunk azonban figyelni testünk jelzéseire!

Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg hat a belekre. A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat. A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés, ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a kellő folyadékfogyasztás és a megfelelően összeállított étrend.

Idős korban – különösen a nyári időszakban – a székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítő, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő víz. Az idős emberek számára ezért is fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (levesek, főzelékek, mártások).

Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni. Az ágyból való minél előbbi felkelés, a mozgás ezért is fontos a betegségekből való lábadozás időszakában. Addig is az ágyban érdemes a hasat a vastagbél lefutásának irányában masszírozni, valamint légző gyakorlatokat beiktatni, melynek eredményeként a rekesznek a belekre gyakorolt pumpáló, székelést segítő hatása jelentkezik. Az elmondottakon kívül idős korban egyre inkább számolni kell a különböző betegségek és gyógyszerek székelést befolyásoló hatásával is.

Házi praktikák a székrekedés ellen

Az eddigiekből is kiderült, hogy a székrekedés megelőzésének és étrendi kezelésének sarkalatos pontjai a bőséges (2-3 liter) folyadék- és a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás. Míg a vízben nem oldódó rostok (cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyag növelése révén fokozzák, addig a vízben oldódóak (pektin) a bélben élő jótékony baktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez. A felnőtteknek kb. 27-40 g rostra van szükségük naponta, a gyerekeknél viszont a kortól függ az ajánlott mennyiség. Egy közepes körte 4 g, egy közepes alma, vagy narancs 3 g, egy közepes nyers sárgarépa, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér 2 g, fél banán vagy fél paradicsom 1g. Ételkészítés alkalmával az ételek rosttartalmát “észrevétlenül” növelhetjük úgy, hogy a megszokott íz eközben nem változik (zabpehellyel, zabkorpával).

A rostokban gazdag zöldség- és főzelékfélék bizonyos összetevőik révén egyes emberekre puffasztó hatással vannak, mely azonban csökkenthető, ha fedő nélkül, kicsit hosszabban főzzük az alapanyagokat.

Vannak olyan táplálékaink, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül is – a székrekedésre kedvező hatással lehetnek. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást.

Székrekedés esetén hashajtó-hatású gyógyvizeink fogyaszthatóak ugyan, de csak korlátozott mértékben, kúraszerűen. Mindez szinte minden egyéb székrekedésre használatos szerre igaz, vagyis hogy hosszas, megszakítás nélküli alkalmazásuk nem ajánlott, mert hozzászokáshoz vezet. Az idült székrekedés önmagában gyógyszerekkel sem orvosolható, azokhoz csak átmeneti segítségként érdemes folyamodni. Aki székrekedésre hajlamos, annak számára a leglényegesebb szempont, hogy rendszerességet vigyen életvitelébe (étkezésébe, mozgási- és alvási szokásaiba), és törekedjen a lelki kiegyensúlyozottság megteremtésére. Alakítsa úgy az életét, hogy mindig legyen alkalma megkönnyebbülni.

Miként minden tartós emésztőrendszeri elváltozásra (hasmenés, véres vagy tartósan megváltozott állagú vagy színű széklet, stb.), a székrekedésre is igaz, hogy nem szabad elhanyagolni, mert hátterében akár súlyos bélbetegség is állhat. Természetesen nemcsak daganatos betegség, hanem sok más ok is kiválthat székrekedést, éppen ezért kell a hosszabban fennálló panaszokat minden esetben kivizsgáltatni, hogy segíteni lehessen, s meg lehessen előzni egy súlyos betegség, illetve szövődményeinek kialakulását.

Kapcsolódó cikkek:
Több időt kellene a wc-n tölteni
Csökkenthető a vastagbélrák kockázata
Vastagbélrák: telefonos segítség a betegeknek

Top