A Lánchídon riasztottak az órák a mellrák ellen

Budapest, 2016. október 29. Résztvevõk a Rózsaszín Lánchíd séta - Egészség hídja elnevezésû, a mellrákos betegekért rendezett sétán a Lánchídon 2016. október 29-én. Az esemény a Nõi Egészségmegõrzõ Program és az Egészség Hídja a Mellrák Ellen Összefogás közös rendezvénye. Fotó: MTI, Kallos Bea

Nagy tömegben vonultak át a résztvevők a rózsaszínbe öltöztetett Lánchídon, ezúttal ébresztőórákkal, hogy az egész társadalom figyelmét ezzel hívják fel arra, hogy a mellrák nemcsak a nők ügye, hanem az egész családé, az egész társadalomé – ráadásul sokszor a férfi veszi észre a nő testében az elváltozást.

Ma Magyarországon mindennap 5-en halnak meg mellrákban. Egy olyan betegségben, ami időben felfedezve, korszerű kezelésekkel nagyon jó eséllyel gyógyítható. Vagyis ezeknek a tragédiáknak jelentős része megelőzhető lenne. A szűréseken való részvétel alacsony, a meghívott nők épphogy a fele jelenik meg a lakossági szűrővizsgálatokon, pedig ha akár hetven százalékuk megjelenne, ezerrel kevesebb anyát, feleséget, testvért, gyermeket veszítenénk el évente! Szakemberek, közismert, közkedvelt hírességek és döntéshozók beszéltek az idő fontosságáról és igyekeztek mind többekhez eljuttatni az üzenetet: az idő emberéleteket jelent!

Mert mire is várunk? – A diagnózistól a kezelésig eltelt idő protokolljáról, illetve a gyakran elfogadhatatlanul hosszú várakozási időről beszéltek a szakma képviselői. Dr. Bittner Nóra onkológus, a Magyar Rákellenes Liga elnöke közös harcra szólította fel az orvosokat és a betegeket. Meggyőződése szerint kettőjük kapcsolata nagyban meghatározza a kezeléssel eltöltött idő hosszát is. Olyan bizalmi viszonyt tart fontosnak, ahol nincs ,,ciki” kérdés, ahol a páciens mer kérdezni és nem azért keres más alternatívákat, mert fél, vagy információk híján nem tudja, mi vár rá, az idő pedig közben szalad. Hasonlóan nagy gond lehet az is, például, ha valaki a mammográfiáról mindössze annyit hall, hogy fájdalmas lehet, ezért keres más, szűrővizsgálatnak hirdetett lehetőségeket, amelyek viszont könnyen hamis eredményt adhatnak.

Dr. Bodoky György, az Egyesített Szent István és Szent László kórház onkológiai osztályvezető főorvosa, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke is hisz abban, hogy a beteg igenis legyen érdekérvényesítő, ha azt látja, akadályoztatva van. Szerinte, ha már a beteg az onkológusok elé kerül, legfeljebb a ,,tenni akarás hiánya” lassíthatja ezt a folyamatot. Miután a rákgyógyításban különböző szakterületek együttműködése a kulcs, épp ezért a kezelés minden pontján mindenkinek arra kell törekednie, hogy minden akadálymentesen működjön, ha pedig ez nem megy, annak adjanak hangot! A professzor most is hangsúlyozta: „legyenek nyilvánosak a különböző onkológiai centrumok statisztikái, ez ugyanis az egyetlen olyan mutató, ami világosan láttatja, hol lehetnek gondok a rendszerben.”

David J. Kostelancik, az USA helyettes misszióvezetője az eseményen elmondta: ,,Nagyszerű, hogy a program minél szélesebb körben szeretné elterjeszteni a szűréseket, beleértve a szociálisan hátrányos közösségeket. Tisztában vagyok azokkal a nehézségekkel, amelyekkel egyes betegek szembesülnek, amikor felvilágosításra van szükségük, időpontot kell egyeztetniük, vagy amikor egy távoli városban lévő központba kell eljutniuk. És tudom azt is, hogy a civil szervezetek és az orvosok munkáját sok, a betegek köreiben terjedő megtévesztő információ is nehezíti. Ám biztos vagyok abban, hogy mindezek a nehézségek legyőzhetők, ha mi mindannyian – aktivisták, egészségügyben dolgozók, civil szervezetek, és vállalatok – összedolgozunk. A mellrák elleni küzdelem évek óta fontos eleme az Amerikai Nagykövetség munkájának. 2002-ben Brinker Nagykövet állt az első Hídséta élére, 2010-ben pedig Kounalakis Nagykövet megalapította a Nancy Brinker Díjat. Megtiszteltetés számomra, hogy folytathatom e hagyományt, és bízom abban, hogy közösen további eredményeket érhetünk el a mellrák elleni harcban.”

Dr. Ladányi Márta, újonnan kinevezett egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár az esemény sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ahhoz, hogy hazánk lakosságának egészségügyi mutatói, a testi-lelki állapota javuljon, fontos az egészségtudatos magatartás is. A kormány, az ágazat szakmai javaslatai alapján pedig számos intézkedést tett az emberek egészségének megóvása érdekében.

“Gondoljunk csak a dohányzás visszaszorítását, a nemdohányzók védelmét szolgáló intézkedésekre, vagy arra, hogy Magyarország Európában az elsők között lépett fel az egészségre káros transzzsírsavakkal szemben. A kormány a hazai oltási rend további erősítése érdekében önkéntes, 2014 szeptemberétől bevezette a humán papillomavírus (HPV) elleni ingyenes védőoltást. Az elmúlt években, az országban 61 egészségfejlesztési irodát hoztunk létre, ahol a lakosságot életmódváltó programokba vonják be, kockázatbecslést végeznek és mozgósítják őket a népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő részvételre”- mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: az életkor alapján veszélyeztetettnek épült ki a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálati rendszer azért, hogy a lehető legtöbben vegyenek részt benne. A szervezett méhnyak szűrés mellett szervezett emlőszűrésre várják a hölgyeket, hiszen a korai felismerés elengedhetetlen az esetleges daganatos megbetegedések hatékony gyógyításában.

Dr. Szabó Éva, radiológus, a 2015. San Antonio ösztöndíj tavalyi győztese leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos az érintettnek megjelölt korosztályok szűrése és ébersége. Ugyanis már 40 éves kortól megugrik a betegség előfordulásának kockázata, az idő előrehaladtával pedig folyamatosan emelkedik a veszélyeztetettség: míg 40 éves korban minden tizedik, 70 év után pedig minden 6-7. nő számíthat arra, hogy kialakul szervezetében a mellrák. Épp ezért lenne fontos a szűrést kiterjeszteni, de addig is, kérjen minden érintett beutalót háziorvosától vagy nőgyógyászától, menjen el a vizsgálatra, mert semelyik korosztályban sem szabad a betegséget, vagy annak lehetőségét elbagatellizálni.

A mellrák (vagy bármilyen más kritikus betegség) pszichológiai terhének (distress) azonnali, vagy minél koraibb érzelmi feldolgozása nagyon fontos – erre emlékeztettek Rohánszky Magda, Riskó Ágnes és Majláth Mónika onkopszichológusok, akik az idő témáját több aspektusból is körbejárták. Egyrészt, hogy mi lehet lelki szempontból az oka a szűrésen való részvétel halogatásának vagy elutasításának, hogy mit okoz lelkileg a várakozás, az állandó bizonytalanság, amit jelentősen csökkenthetne egy jól működő egészségügyi rendszer. Másrészt, hogy mennyire fontos a már biztos rák-diagnózis birtokában érzelmi támogatást, pszichés kapaszkodókat, lelki erőt adni az úthoz, hogy legyen tudásunk, hitünk és akarásunk, és így önérvényesítési képességünk is leküzdeni a rendszerben lévő akadályokat. Könnyen elérhető mentálhigiénés szakembereket és elegendő időt szükséges biztosítani ahhoz, hogy a teljes betegségfolyamat alatt segítséget kapjanak a betegek és hozzátartozóik abban, hogy lelki módszerekkel is küzdjenek a gyógyulásért!

Fotó: MTI, Kallos Bea

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top