Kemoterápiával, immunterápiával, illetve e két kezeléstípus kombinációjával kezelt betegek mRNS vakcinával történt kétszeri védőoltásának hatékonyságáról számolt be novemberben a Lancet Oncology tekintélyes tudományos folyóirat. Az eredmények alapján a vizsgálat idején a védőoltás 98-100 százalékban alakított ki megfelelő ellenanyagszintet a kezelés alatt álló daganatos betegeknél.

„Az, hogy mennyi ideig tart egy vakcina által nyújtott védettség, függ a beoltott ember életkorától, egészségi állapotától, immunrendszerének egyediségétől. A védőoltások hatékonysága idővel mindenkinél csökken, fiatalabbaknál általában lassabban, idősebbeknél gyorsabban. Ráadásul a koronavírus elleni vakcináknál úgy tűnik, hogy más védőoltásokhoz képest – típusonként eltérő mértékben – gyorsabb ütemben csökken a védelem mértéke” – jelenti ki prof. dr. Duda Ernő virológus professzor. Magyarázata szerint ennek a jelenségnek nem elsősorban a vakcinák az okai, hanem a koronavírus jellegzetességei, illetve az a folyamat, ahogyan e típusú vírusra az immunrendszer reagál.

– A koronavírusok a náthavírusok egy olyan csoportjába tartoznak, amit az immunrendszer nem vesz komolyan, nem azonosít súlyos veszélynek, nem alakít ki ellene tartós védettséget. Ezért fordulhat elő, hogy újra és újra náthásak leszünk, majd általában lábon kihordjuk. A COVID-19 is ebbe a víruscsaládba tartozik, az emberek egy részében akár napokig ellenállás nélkül szaporodni tud, majd mire az immunrendszer riadóztat, már szőnyegbombázásra van szükség. A szervezet pánikreakciója a citokin vihar, a későn bekapcsoló, majd a késedelmet túlműködéssel kompenzálni akaró immunválasz, annak nyomán pedig a kontrollálhatatlanná váló gyulladások. A betegség következtében a tüdő, a szív, a vese vagy bármely más szerv is károsodhat – magyarázza a professzor. (Onkológiai párhuzamként említi, hogy a daganatsejtek is azért tudnak elkezdeni terjedni, mert akár éveken át képesek elrejtőzni az immunrendszer elől, a tumor mikrokörnyezetében helyileg le tudják állítani az immunválaszt, így észrevétlenül tudnak fejlődni, gyakran egészen addig, amíg már terjedésük megállíthatatlanná válik.)

Több gyulladás, nagyobb kockázat

A gyulladásos folyamatok adnak magyarázatot arra is, miért nagyobb a kockázata a koronavírus súlyos szövődményeire azoknak, akik túlsúlyosak, cukorbetegek. – A kövérség önmagában egy krónikus gyulladást okoz a szervezetben, ez igaz a cukorbetegségre, de a szívelégtelenségre vagy a reumás artitisre is. Maga az öregedés is gyulladásos folyamat, s minél idősebb valaki, annál több krónikus gyulladás van jelen a szervezetében. Ez hajlamosít a koronavírus által kiváltott akut gyulladást abnormálisan erős immunreakcióvá változtatni, ami dominószerűen képes tönkretenni a szervezetet – világítja meg Duda Ernő.

prof. dr. Duda Ernő

– A tudományos kutatásokban lehet jelentősége a különféle vakcinák által kiváltott ellenanyagszint mérésének, de a hétköznapi életben nem kell ettől függővé tenni a harmadik oltást. Akinek 4-6 hónap eltelt a második oltása óta, vegye fel a harmadik vakcinát. Sőt, akinek az immunrendszere az oltás idején akár betegség, akár terápia miatt nem működött vagy működik megfelelően, annál belátható időn belül indokolt lehet további emlékeztető oltás, vagy akár a teljes, kétadagos oltási sor újrakezdése is. A rövid távú mellékhatások, oltási reakciók felerősödésének lehet egy minimális többletkockázata, de a védőoltásokat nem lehet túladagolni, ettől senkinek sem kell tartania – szögezi le a professzor. Példaként említi azokat a külföldön és Magyarországon is előfordult eseteket, amikor tévedésből többszörös dózist kapott valaki valamely oltóanyagból, ám annak nem lett semmilyen súlyos következménye.

– Az emlegetett szívizomgyulladás vagy trombózis előfordulása a beoltott milliók számához képes elenyésző. Sokszorta nagyobb kockázattal és súlyosabb formában lesz szívizomgyulladása vagy trombózisa azoknak, akik beoltatlanul megfertőződnek. A mélyvénás trombózis és a vérrög tüdőben való elakadása miatti végzetes tüdőembólia kockázata még 6-12 hónappal a koronavírus fertőzésből való felgyógyulás után is magasabb a betegségen átesett embereknél, mint az átlagnépességben – tudatja a professzor.

– Ma még kérdés, hogy a harmadik oltások által bizonyosan megemelt ellenanyagszint meddig marad fenn, lassabban csökken-e, mint az első kettő során. Kérdés az újabb és újabb vírus variánsok viselkedése, az ellenük kialakítható védelem is. Viszont az nem kérdés: ezeket a szakmai válaszokat jobb védetten megvárni, mint a súlyos betegség rizikójával élve csak halogatni a védőoltást. Nap mint nap személyes tragédiák sorát látjuk: életveszélyes hazardírozás megúszásra játszani.

Gyógyszerek által életben

Az oltásellenes mozgalmakkal kapcsolatban Duda Ernő arra világít rá: a gyógyszeripar ármánykodását látni a védőoltások hátterében azért nem logikus, mert a ma élő emberek egy jelentős részét a gyógyszerek tartják életben.

– Az embernek nem természetes állapota, hogy 70-80-90 évig éljen. Elvétve a régi időkben is voltak példák matuzsálemi kort megélt idősekre, de a születéskor várható élettartam évezredeken át nem haladta meg a 35 évet, csak a 20. században duplázódott meg. A fertőzésekre kifejlesztett gyógyszerekkel, a gyermekhaláltól megvédő védőoltásokkal, majd a mindenféle betegség meggyógyítására vagy karban tartására megjelenő gyógymódokkal a várható élettartam drasztikusan megnőtt. A természetben nem fordultak elő sem 120 kilós, sem alig mozgó, hatvan-hetven-nyolcvan évesen még élő cukorbeteg, szívbeteg, tüdőbeteg emberek. Ma azért vagyunk ennyien és azért élünk egyre több betegséggel, mert a gyógyszerekkel karban tartható az állapotunk, így egyre több betegséget felhalmozva is tovább tudunk élni – érvelt Duda Ernő.

Fotó: MTI / Balázs Attila
A kép illusztráció.