A húgyhólyagrák elsősorban a 60-70 éves korcsoport betegsége, azonban minden évben fedeznek fel betegeket a harmincas-negyvenes korosztályból is. A rosszindulatú hólyagdaganat előfordulása férfiakban gyakoribb, mint nőkben.
Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) húgyhólyagrákos betegeknek az európai irányelvek szerinti kezelését bemutató útmutatója, amely magyar nyelven a Gyógyulj Velünk Egyesület kiadásában jelent meg, IDE KATTINTVA szabadon letölthető.
10 kérdés – 10 válasz a húgyhólyagrákról a diagnózistól a felépülésig
A Gyógyulj Velünk Egyesület kisfilmjében dr. Riesz Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgatóhelyettese
Rácz László története, aki 45 évesen szembesült húgyhólyagrákkal, a daganat kiújulása és nagyon sok megpróbáltatás után végül sikerült talpra állnia és 10 évvel a diagnózis után is jól van. A Gyógyulj Velünk Egyesület riportfilmje
Kit fenyeget a húgyhólyagrák?
A kutatók viszonylag kis jelentőséget tulajdonítanak az öröklött, genetikai tényezőknek, inkább a külső káros hatások összegződésének, azok hosszú távú következményének tartják a húgyhólyagrákot.
Az öregedés tehát nem önmagában kockázati tényező, hanem a felszaporodó méreganyagok miatt. Ezek között különösen nagy szerepet tulajdonítanak a dohányfüstnek: a húgyhólyagrákok jelentős része a jelenleg is aktív vagy korábban dohányzó páciensekben alakul ki. A dohányzás rákkeltő hatása hatványozottan nő a naponta elfogyasztott cigaretta mennyiségével és a dohányos évek számával. Tévhit ugyanis az, hogy a dohányosok csak a tüdejüket károsítják: a dohányfüst több ezer összetevője, köztük a rákkeltő anyagok is bekerülnek a véráramba, majd onnan a vizelettel választódnak ki, így – többek között – a vese és a húgyhólyag nyálkahártyáját is roncsolják.
A húgyhólyagdaganatok egy részéért olyan ipari ártalmak tehetők felelőssé, mint egyes vegyipari alkotóelemek (anilinfestékek, benzidin, fenolszármazékok, aromás szénhidrogének, műanyagok, nitrátok, nitritik), az alumínium és szénbányászat ártalmai. A veszélyeztetett munkakörökbe sorolják a kéményseprőket, az útépítőket is, előbbieket a koromszennyezés, utóbbiakat a kátrány és az aszfalt miatt, mindemellett a száraz vegytisztítást végzőknél is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg húgyhólyagrák, a szakirodalom a nyomdászokat és fodrászokat is megemlíti.
Egyes gyógyszerek hatóanyagai, valamint a hólyag egyes gyulladásos megbetegedései is fokozzák a kockázatot. Többször felmerült ugyan károsító hatásuk, ám máig vitatott, hogy a túlzott koffein vagy szacharin fogyasztás milyen hatással lehet a húgyhólyagra.
Milyen tünetek utalhatnak húgyhólyagrákra?
A betegség a kezdeti stádiumban teljesen tünetmentes. A mérsékelten előrehaladott stádiumú betegségben a vezető tünet a gyakori, fájdalmas vizelés, valamint a vérvizelés (haematuria). A gyakori vizelést a hólyagban növekvő, egyre nagyobb teret betöltő tumor okozza. A véres vizelet mértéke és gyakorisága ugyanakkor független a daganat stádiumától. A tünetek alapján a betegséget már viszonylag korai fázisában – a páciens jó általános állapotában, az áttétek kialakulása előtt – fel lehet ismerni.
A véres vizelet az esetek jelentős részében teljesen fájdalommentes. Makroszkópos vérvizelésnek nevezik akkor, ha szemmel látható a vizelet elszíneződése vagy véralvadékok úsznak benne. Mikroszkópos a vérvizelés, ha szemmel nem vehető észre, de laboratóriumi vizeletvizsgálat már kimutathatja a vért a vizeletben. A véres vizelet lehet időszakos is, tehát úgy tűnhet, hogy spontán rendeződött – ugyanakkor akinél véres vizelet előfordul, annak okát akkor is tisztázni kell, ha panasz (látszólag) alábbhagy.
A húgyhólyagrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?
Húgyhólyagrák ellen nincs specifikus szűrővizsgálat. Vizelési panaszok jelentkezése esetén nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást. Célirányos vizsgálatokra van szükség, hogy kiderülhessen, mi áll a probléma hátterében. A panaszokat nemcsak daganat okozhatja: kiválthatja valamilyen fertőzés, gyulladás, prosztata- vagy vesebetegség is.
A tünetek előfordulásakor ezért átfogó urológiai vizsgálatokat végeznek. Fontos pillér a laboratóriumi vizsgálat, az ultrahang. A férfiaknál egy urológiai kivizsgálás kiterjed a prosztata vizsgálatára is, nőknél nőgyógyászati vizsgálatra.
A komplex kivizsgálás részeként az ultrahant mellett több speciális vizsgálat is indokolttá válhat:
Citoszkópia (cytoscopia), hólyagtükrözés: Helyi érzéstelenítést követően a húgycsövön keresztül egy vékony, száloptikás eszközt vezetnek be a húgyhólyagba. Az orvos tüzetesen képes megszemlélni a hólyag falát, ez a legérzékenyebb húgyhólyag-vizsgálati módszer. Ha mintavételre is szükség van, azt már műtéti körülmények között, általában altatásban végzik. Amennyiben a szövettani mintából kimutatják a rákos sejteket, újabb vizsgálatok válnak szükségessé, hogy kiderüljön a daganat stádiuma és kiterjedtsége.
Intravénás urographia: A vérereken keresztül kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, amely révén a röntgenfelvételeken a vesék, a vizelettároló és -elvezető rendszer szervei jól láthatóvá válnak.
Cisztrográfia (cystographia): a húgyhólyagot hólyagkatéteren át feltöltik kontrasztanyaggal, majd felvételeket készítenek a szervről.
A húgyhólyagrák eredete, jellemzői
A rák a hólyag bármelyik részén megjelenhet, ám leggyakrabban a húgyvezetékek közelében vagy az oldalfalon helyezkedik el, ugyan kisebb hányadban, de kialakulhat többgócú tumor is.
A hólyagtumorok a felnőttkori rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát adják. A húgyhólyag daganatainak döntő többsége – 95-98 százaléka – hám eredetű, az azon felüli esetek a kötőszövetből származnak. A hám eredetű tumorok kilenctizede átmeneti sejtes carcinoma. A laphámrák és az adenocarcinoma előfordulása tíz százalékban mutatható ki, az előbbinél sajnos mindkettőnek rosszabb a túlélési valószínűsége.
A húgyhólyagrák kezelése
A betegség kezelése összetett. A korai stádiumú daganat kezelésében, amikor a daganat még nem szűrődött be a húgyhólyag izomrétegébe (nem izominfiltratív a tumor), egy katéteren keresztüli operációval (transurethralis resectio) el tudják távolítani a daganatot. Ezt követően a kiújulási kockázat csökkentése érdekében egy olyan kemoterápiát alkalmaznak, amellyel célzottan csak a húgyhólyagot „mossák át”, hogy az ott esetleg visszamaradt ráksejteket elpusztítsák. Helyi kiújulás ezt követően is előfordulhat, ám akkor általában meg lehet ismételni ezt az eljárást, a sebészi eltávolítást, majd a hólyagba adott kemoterápiát.
Amikor előrehaladottabb stádiumban van a hólyagrák, már radikálisabb beavatkozásokra van szükség. Leggyakrabban a húgyhólyag (cystectomia) és a környező szervek sebészi eltávolítására van szükség. Ilyenkor egy bélszakaszból új hólyagot képezhetnek, illetve mesterségesen tudják megoldani a vizelet kivezetését (urosztóma). Az esetek egy részében a hólyageltávolító műtétet kiválthatja sugárkezeléssel kombinált kemoterápia, ám ez is egy nagy műtéti beavatkozással felérő megterhelés, így nem minden esetben jelenthet ez alternatívát.
Amikor a hólyagrák áttétet adott más szervekbe, a műtét helyett a teljes szervezetre ható gyógyszeres kezelés indokolt. Ez klasszikusan kemoterápiát jelent, amivel igyekeznek visszaszorítani a rák terjedését. Az utóbbi években húgyhólyagrákban is elérhetővé vált az immunterápia, amivel a szervezett célzottan a ráksejtek ellen hatni képes immunsejtjeit próbálják nagyobb aktivitásra serkenteni. Akinél az immunterápia hatásos, annál hosszú távon is jó eredmények várhatók, ugyanakkor ma még csak az előrehaladott stádiumú betegek kisebb felénél hatásos az immunterápia.
Húgycsődaganatok
Daganat nemcsak a húgyhólyagot, hanem a húgycsövet is megtámadhatja, a húgycsőtumor (caruncula urethrae, polypus urethrae) ugyanakkor a ritka rákos betegségek közé tartozik. A karfiolszerű vagy átszűrt rák húgycső beszűkülését, s a vizelés teljes ellehetetlenülést is okozhatja. Kellemetlen vizelés, vérzés vagy gennyes vizelet, nőknél vérzés is figyelmeztető jel lehet.
A húgycsődaganat nőkben és férfiakban is megjelenhet, a húgycsőnek mind az elülső, mind a hátsó részén kialakulhat. A terápia a tumor elhelyezkedésétől és stádiumától függ. A húgycsődaganatok ellen hatékony lehet a sebészi eltávolítás, a lézeres műtét vagy a sugárkezelés. Sebészi beavatkozás esetén férfiaknál előfordul, hogy a teljes húgyhólyag és a prosztata eltávolítását, egyes esetekben a péniszamputációt is indokoltnak látják.
Gyógyulási esélyek
A gyógyulási esélyeket alapvetően az határozza meg, hogy milyen stádiumban kezdik kezelni a húgyhólyagrákot. Az izomba nem beterjedő daganatok esetén nagy a teljes és végleges gyógyulás valószínűsége, ez még egy esetleges kiújulás után is elérhető. Rosszabbak az esélyek, ha a daganat már beterjedt a húgyhólyag izomzatába, ilyen esetekben az életmentő radikális beavatkozások az életminőséget is nagy mértékben ronthatják, ám megfelelő rehabilitációval és tudatossággal még ezt követően is fel lehet épülni és meg lehet gyógyulni a húgyhólyagrákból. Áttétes esetekben a kemoterápiával és az immunterápiával ma a reális cél a betegség megszeliditése, minél hosszabb ideig való kordában tartása.
Az Egészségklinika című műsor komplett összeállítása a húgyhólyagrákról:
