Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) száma megtöbbszöröződött, mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás. Magyarországon évente mintegy nyolc-kilencezer új megbetegedést regisztrálnak, mintegy hatezer(!) ember, azaz egy kisebb városnyi lakosság halálát okozza az, hogy nem ismerik fel időben a betegséget, s ennek következtében nem indul meg idejében a gyógyulás esélyét hordozó terápia.
Prof. Dr. Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatójának 2023. március 28-án elhangzott áttekintő előadása, melynek fókuszában a vastagbélrák felismerése, a vastagbélben lévő tumorok műtéti eltávolíthatósága, az áttétek sebészi kezelése áll:
Kit fenyegetnek a vastag- és a végbéltumorok?
A vastag- és végbéldaganat az 50 év felettieket fenyegeti leginkább, ám több szakorvos is hangoztatja: akár negyven év alatt is előfordulhat a megbetegedés – különösen akkor, ha a családban korábban már másnak is volt hasonló tumora.
Ezzel együtt is az életkor az egyik legfontosabb – közvetett – kockázati tényező. A béldaganatok 20-30 százalékáért a hibás géneket, azaz öröklött tulajdonságokat tesznek felelőssé, bár az orvostudomány ma még nem tud erről egyértelműen állást foglalni. Az eddig napvilágra került kutatási eredmények szerint a tumorképződésért felelőssé tehető hibás gének mindkét szülőtől származhatnak.
Családon belüli halmozódás
Amennyiben valakinek a családjában előfordult már vastag- vagy végbéldaganat, méhtestrák vagy más hasi tumor (vesemedence-. Húgyvezeték-, epevezeték-, vékonybélrák), különösen, ha az fiatalabb korban, azaz 40 év alatt alakult ki, fontos a fokozott óvatosság.
A rokonságbeli halmozódásnak ugyanakkor nemcsak genetikai okai lehetnek, az kapcsolatban lehet az életvezetési, étkezési szokásokkal is.
Egészségtelen életmód
Fokozza ugyanakkor a kockázatot a zsíros, koleszterin-, fehérje- és kalóriadús étrend, az ebből következő elhízás, különösen a telítetlen zsírok és vörös húsok túlzott fogyasztásától óvnak a szakemberek.
Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos rákkeltő méreganyagot bejuttató dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a kevés mozgással járó, ülő életmód. Rosszindulatú béldaganatok kialakulására hajlamosítanak a jóindulatú béldaganatok és egyes gyulladásos bélbetegségek is (colitis ulcerosa, Crohn-betegség).
Védőfaktorok
Védőfaktorok is léteznek. Ezek közé sorolható a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a belek működését serkentő, rostokban gazdag, valamint sok kalciumot tartalmazó étrend. A rostok azért fontosak, mert általuk gyorsul az emésztés, azaz a rákkeltő anyagokat is tartalmazó bélsár hamarabb keresztülhalad az érintett bélszakaszokon, s ezzel kevesebb idő marad a káros anyagok visszaszívódására. Másrészt a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma is hozzájárul az egészség megtartásához.
A szakirodalom ugyanakkor a béldaganatok gyakoriságát csökkentő tényezőként tart számon egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. az aszpirin) orvosi ellenőrzés mellett folytatott, kúraszerű szedését is.
Milyen tünetek utalhatnak vastag- és végbélrákra?
A vastag- és végbéldaganat korai állapotában lappangva, teljesen tünetmentesen növekszik. A daganat jelenlétére utalhat az, ha valakinek megváltoznak a székletürítési szokásai, élénk színű vagy sötétbarna véres székletet észlel, hasi panaszok, görcsök jelentkeznek, puffadás, étvágytalanság alakul ki.
Intő jel lehet a hirtelen fogyás, az alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis. Mivel a betegek egy része sokáig nem tulajdonít jelentőséget a panaszoknak, vagy mást sejt azok hátterében, viszonylag gyakori, hogy csak későn fordul orvoshoz, amikor már vészes fogyás, az általános állapot leromlása következik be. Ilyenkor a tumor rendszerint már annyira kiterjedt, hogy más szerveket is behálózott vagy áttéteket képezett.
A fenti panaszok ugyanakkor más emésztőszervi megbetegedés esetén is jelentkezhetnek. A rákbetegség gyanúját leginkább a székletben kimutatható vér keltheti fel, amelynek eredetét béltükrözéssel vagy újabban metszetképalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával lehet igazolni vagy kizárni. (Megjegyzendő, hogy nem jelent teljes bizonyosságot, ha egy vizsgálat során nem mutatnak ki vért a székletben, mivel a tumorok gyakran szakaszosan „véreznek”.)
Az 50 év felettieknél a székletben az emberi vér kimutatására irányuló szervezett szűrővizsgálat nincs hazánkban, ezért az esetek jelentős hányadát csak kései stádiumban fedezik fel.
Rákmegelőző állapot: a polipok
A vastag- és végbéltumorok kialakulását jellemzően megelőzi egy olyan stádium, amelyet rákmegelőző állapotnak nevezünk. Ezek közé tartozik például a polipok (polyp) megjelenése. A polipok a bél felszínén éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú, ám a rosszindulatúvá válás kockázatát hordozó szövetszaporulatok.
A vastag- és végbélrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?
A klinikai vizsgálato
k tanúsága szerint a vastag- és végbélrákok a jól szűrhető daganattípusok közé tartoznak. A szűréseket 40-50 éves kortól tanácsos elkezdeni, ám amennyiben a családban halmozott előfordulás jelentkezett vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrést akár már a húszas években is el lehet kezdeni. Korábban történt kezdeményezés a népesség általános szűrésére is, ám végül ez a program nem indult el, jelenleg az egyéni felelősségérzeten múlik, hogy valaki szán-e időt a vizsgálatokra.
Vérteszt: a legáltalánosabb szűrési mód, hogy a székletből vértesztet készítenek, a pozitív eredmény esetén további vizsgálatok következnek.
Részleges vastagbéltükrözés (sigmoidoscopia): 3-5 évente ajánlott.
Teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia): 5-10 évente ajánlott, a kockázati faktorok megléte esetén gyakrabban.
A béltükrözés (colonoscopia)
A vastagbél és a vékonybél alsó szakaszának áttekintésére alkalmazott vizsgálati módszer. Az eljárás átlagosan 15-50 percig tart, amíg egy ujjnyi vastagságú, mintegy másfél méter hosszú rugalmas eszközt vezetnek be a végbélen keresztül a szervezetbe, hogy a bélfalat megvilágítva, a beleket némi levegővel kitágítva átfogó képet kaphassanak a vizsgálandó bélszakaszról.
A vizsgálatot a páciensek egymástól eltérően viselik, ám tagadhatatlan annak kellemetlensége, fájdalma. Fájdalomcsillapításra, esetenként bódításra van ugyan lehetőség, ám minden kellemetlenség nem szüntethető meg. A vizsgálatot bár rendszerint beöntés előzi meg, az mégis produkálhat székelési ingert, a befújt levegő görcsöket válthat ki, a fájdalomcsillapító mellékhatása lehet szédülés, hányás.
A béltükrözéssel ugyanakkor nemcsak idejében felfedezhetők a később esetleg végzetes szövődményekhez vagy kóros sejtburjánzáshoz vezető polipok és kezdeti tumoros elváltozások, a colonoscopia során vastagbél-polip eltávolításra és szövettani mintavételre is lehetőség van.
Miként kell felkészülni a béltükrözésre?
A vastag- és végbélrák kezelése
A végbél- és a béldaganatok terápiája eltér egymástól. Az előbbiek korai eseteiben általában a műtét a leggyakoribb beavatkozás, ilyenkor rendszerint eltávolítják a tumorral behálózott bélszakaszt. Ha a daganatot nem távolítanák el, ismétlődő, egyre erősebb vérzések, a tumor növekedése, esetleg bélelzáródás, s a rákos szövetek fokozott burjánzása következhet be.
Bizonyos esetekben lehet az operáció alternatívája a sugárkezelés. A mérsékelten előrehaladott, azaz korai stádiumban felismert végbéldaganatok ellátása során többnyire kemoterápiával kombinált sugárkezelést végeznek a műtét előtt, majd az operációt követően kiegészítő daganatgátló kezelés, rendszerint kemoterápia következik.
A korai béldaganatok terápiájában is a műtét áll az első helyen, és a szövettani eredménytől függően később kiegészítő kemoterápiára is szükség lehet.
Az előrehaladott végbél- és béldaganatokat jellemzően kemoterápiával kezelik, s csak ritkábban kerül sor sugárkezelésre. Terjedőben van ugyanakkor a szelektív biológiai támadási pontú, a daganatok növekedési receptoraira ható, valamint a tumorok vérellátását gátló gyógyszerek alkalmazása is. Az ilyen terápia döntően a daganatsejtekre hat és a kemoterápiánál nagyobb szelektivitása miatt a kemoterápiánál kevesebb mellékhatással jár.
Sztóma (stoma): mesterséges nyílás kialakítása
A páciens életét olykor csak úgy lehet megmenteni, ha a bélszakasz egy részét eltávolítják. Amennyiben nem lehetséges a bélfolytonosság helyreállítása, mesterséges nyílást készítenek a sebészek, amelyen keresztül a bélsár távozni tud a szervezetből. A végbélnyíláshoz közel kialakult tumorok esetén nagy valószínűséggel a végbél záróizomzatát is el kell távolítani.
A sztóma szó jelentése nyílás, szájadék. A sztóma lehet ideiglenes vagy végleges, készülhet vékony- és vastagbéllel egyaránt. A sztómákat rendszerint öntapadóan rögzítik hozzá a bőrhöz. A vendégnyílás nagy lelki terhet okoz a pácienseknek, gyakorlati használata azonban könnyen elsajátítható.
A világon mintegy 6 millió ember él ilyen mesterséges testnyílással, Magyarországon számuk megközelíti a 20 ezret. A sztómán keresztül a szervezetből távozó salakanyag egy rendszeresen cserélendő zsákba kerül, a szagok kiszivárgását szénszűrő hivatott biztosítani.
A sztómát viselők csoportjait nemzetközi rövidítésből adódóan ILCO kluboknak nevezik. Nagy lelki megterhelést jelent a korábban megszokott életvitel gyökeres megváltozása, ebben nagy segítséget jelenthet az, ha a családtagok mellett sorstársak segítenek azzal, hogy elmondják tapasztalataikat, megosztják egymással félelmeiket, véleményeiket.
Gyógyulási esélyek
A colorectalis rákok gyakran képeznek áttéteket, átterjednek a nyirokrendszerre, tumoros szövetek jelenhetnek meg a májban, a tüdőben, az agyban, a csontokban. A béldaganatos betegek körében az ötéves túlélés esélye nemzetközi nagy átlagban 60 százalék körül van, a korai stádiumú felfedezés esetén jelentősen nagyobb ez az arány. Minden azon múlik, hogy mikor kezdődik meg a kezelés, lehet-e műteni a tumort, az képez-e, s ha igen, akkor hol képez áttéteket. Egyre több olyan beteg él közöttünk, aki 5-10 éve vagy még hosszabb ideje maga mögött tudhatja a betegséget, s a terápiás hatékonyság a célzott kezelésekkel, a személyre szóló terápiák körének szélesedésével is egyre inkább javul.
Daganatterápiás aloldalaink, ahol közérthető módon részletesebb információk olvashatók az egyes célzott terápiás onkológiai kezelések működéséről: www.daganatoserek.hu, www.raksejtstop.hu
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
A vastagbélrák és végbélrák stádiumai és kezelése
A sebészek a béltükrözést pártolják
Elkerülhető a végzetes vastagbélrák és végbélrák
Európai küzdelem a vastagbélrák és végbélrák ellen
