A hererák a férfiakban fellépő tumoros megbetegedések 1-2 százalékát adja, s a legtöbb daganattól eltérően nem elsősorban az idősebb generációt fenyegeti, bár 40 év felett is előfordul. Megelőzésére nincs hatékony mód, az időben felfedezett betegség kezelése lelki traumával jár, ám nagy az esély a teljes gyógyulásra.
Kit fenyeget a hererák?
A hererák elsősorban a fiatalabb férfiak betegsége, általában 15 és 35 éves kor között jelenhet meg, a huszonéves férfiak egyik leggyakoribb tumoros elváltozása, ugyanakkor egyes válfaja 40 és 60 év között fordul elő halmozottan. A hererákra nagyobb az esélyük a rejtett herével élőknek, illetve azoknak, akiknek későn szálltak le a heréik a hasüregből a herezacskóba. A szülőknek ezért érdemes odafigyelni arra, hogy fiuknál rendben elhelyezkedtek-e már a herék, mert ha ez nem történt meg, kisgyermekkorban ezt egy rutinműtéttel orvosolni tudják.
Milyen tüneteket okoz a hererák?
A hererák rendszerint tünetmentesen, fájdalmatlanul fejlődik, a here tömegesebbé válása következtében egy idő elteltével tompa, húzó, kellemetlen érzés hívhatja fel rá a figyelmet. Ha a beteg nem törődik a szokatlan elváltozással vagy szégyenérzete tartja vissza attól, hogy urológushoz forduljon, a sejtburjánzás következtében akár jelentős nagyságú tumor is kifejlődhet a herezacskóban, akár a here és a mellékhere teljes állományát elfoglalhatja, s távoli áttéteket képezhet a szervezetben.
A hererák ritkán gyulladásos tüneteket okoz, gyakran a herét ért rúgás vagy ütés hívja fel rá a figyelmet.
Önvizsgálat minden hónapban
A herében vagy mellékherében kialakuló tumorok jelentős része felfedezhető otthoni önvizsgálattal.
A férfiaknak rendszeres időközönként – legalább havonta – leginkább meleg fürdés vagy zuhanyozás után – amikor a herezacskó ellazul, s a herék jobban láthatóvá és tapinthatóvá válnak – érdemes tükörben megnézniük, s áttapintaniuk heréiket.
Az természetes, hogy a két here nem egyforma nagyságú. Viszont akár valamelyik herében, akár a mellékherék felszínén furcsa elváltozást, göbösödést, megkeményedést, csomót tapintunk, orvoshoz kell fordulni. Az észlelt tünet ugyan nem feltétlenül jelent rosszindulatú daganatot, azt számos más betegség – gyulladás, jóindulatú ciszta, stb. – is kiválthatja, ám ennek kivizsgálását nem szabad halogatni, hiszen bármilyen szervi bajt is jelezzen az elváltozás, annak gyógyítása akkor lehet gyors és eredményes, ha mihamarabb megtörténik.
A hererák kezelése
A hererák kezelése függ attól, hogy a daganat melyik szövettani típusba tartozik, s milyen stádiumban fedezték fel. A heretumor a nyirokrendszer vagy a véráram útján áttéteket képezhet, megjelenhet távoli nyirokcsomókban éppúgy, mint a tüdőben, a májban, ritkábban az agyban vagy a csontokban.
Elsődleges a sebészi kezelés, ami az elsődleges tumor – s vele együtt az érintett here – eltávolítását jelenti. Előrehaladottabb állapotban szükség lehet a tumoros nyirokcsomók eltávolítására is. A hererákos betegeknél gyakran alkalmaznak sugárterápiát vagy kemoterápiás kezelést is, ám azok nem helyettesítik, hanem kiegészítik a sebészi beavatkozást.
A hererák és a kezelések hatása a szexualitásra
A hererák a fizikai fájdalom és a kezelések biológiai kellemetlenségei mellett nagy lelki terhet is jelentenek a betegeknek, különösen fiatal korban. Sokszor a férfiasság elvesztésétől való félelem gátolja az orvoshoz fordulást. A halogatás ugyanakkor önbeteljesítő jóslatként is hathat, hiszen éppen ezáltal válik a betegség súlyosabbá, esetleg már kezelhetetlenné. Az időben felfedezett hererák esetén nagy esély van a teljes gyógyulásra és felépülésre.
A hererák az esetek jelentős részében csak az egyik herét érinti, annak eltávolításával a megmaradó egészséges here képes pótolni az elvesztett szerv funkcióját. Emellett létezik hereprotézis, amely a herezacskóba beültetve csaknem észrevétlenné teheti az elvégzett műtétet.
A hormonháztartás a here vagy a herék eltávolítása által kiváltott megváltozását hormonkezeléssel lehet helyreállítani.
Mindemellett ugyanakkor szólni kell arról is, hogy egyes esetekben, pl. a nyirokcsomók eltávolításakor fennáll a kockázata egyes idegek megsérülésének, amelyek miatt a későbbi erekcióval nehézségek támadhatnak vagy teljes erekcióképtelenség következhet be.
A sugár- és a kemoterápia nem kívánt mellékhatásai közé tartozik a szexuális zavarok mellett a megtermékenyítő-képesség részleges, átmeneti vagy teljes elvesztése. Amennyiben felmerül ennek kockázata, lehetőség van arra, hogy a beteg spermáját spermabankba helyezzék el, ezzel biztosítva a saját, vérszerinti gyermeknemzés lehetőségét. (A spermabankok szolgáltatásai térítés ellenében egyébként nemcsak a betegek, hanem bárki számára elérhetők, akik biztosítani szeretnék az utódnemzést.)
A herezacskó daganata
Nemcsak a herékben, a herezacskón észlelt bármilyen szokatlan tünet észlelésekor is hamar fel kell keresni az orvost. Ugyan ritkán, de a herezacskón is kialakulhat tumoros elváltozás.
A herezacskó daganatai (tumor scroti) ritkák. Ezek többnyire jóindulatúak, a rosszindulatú daganatok aránya alacsony. A betegség előfordulása 40-50 éves kor között a leggyakoribb. Különböző szövetekből indulhat ki a daganat (zsír-, kötőszövet és hám). A betegség okát nem ismerjük. Egyes szakirodalmi adatok szerint a rák kialakulásában szerepe lehet a kátránynak és a paraffin származékoknak.
A beteg a herezacskón észlelhet duzzanatot. Rosszindulatú daganatnál a bőr kifekélyesedhet, megduzzadhat, nedvedzővé válhat, a lágyékhajlatban nyirokcsomó-duzzanat jelenhet meg. A betegség kezelése a daganat típusától és kiterjedtségétől függően sebészi és sugárkezelésből áll.
A hímvessző rosszindulatú daganata
A hímvessző daganata (tumor penis) Európában ritka betegség, előfordulása 0,5-1 megbetegedés 100 ezer emberre számítva évente. 40 éves kor alatt alig észlelhető, leggyakoribb 60 éves kor felett.
Kialakulásában szerepet tulajdonítanak a fitymaszűkületnek és az ezzel járó smegma (fityma faggyú) felhalmozódásának, ismétlődő bőrgyulladásnak. A körülmetélésen átesetteken alig alakul ki a megbetegedés. A gondos testápolás lényegesen csökkentheti a daganat előfordulásának kockázatát.
A beteg kezdetben kis, fájdalmatlan, kemény göböt vagy kifekélyesedett bőrelváltozást észlel, a daganat körül gyulladás, égő, viszkető érzést tapasztalhat. Előfordulhat merevedéskor és vizeléskor érzett fájdalom is.
A betegség kezelése a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedtségétől függően helyileg vagy infúzióban adott citosztatikus kezelésből, sugárterápiából, esetleg lézerkezelésből áll. Gyakori, hogy műtétre van szükség, amely során kimetszik a tumort. Előrehaladott állapotban nem kizárt, hogy a pénisz részleges vagy teljes amputációjára van szükség.
A beteg életkilátásait a betegség kiterjedtsége, elhelyezkedése határozza meg. Kicsi, nem kiterjedt daganat esetén a hímvessző megtartásával is jó gyógyulási eredményre van esély. Ez azonban fokozatosan csökken, minél később kerül a beteg orvoshoz, minél inkább elburjánzik a tumor, s átterjed más környékbeli szervekre is.
Kapcsolódó cikkek:
Hererák: megelőzni nem, gyógyítani lehet
Férfiak tumoros betegségei
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Sugárkezelés és kemoterápia: a félelmetes gyógymódok
