A betegséggel lélekben is meg kell küzdeni

A rákterápiának nemcsak fizikai, hanem érzelmi mellékhatásai is vannak, amelyek olykor nyomasztóbbak mint a testi panaszok. A betegséggel való szembesülés is traumát vált ki, a fájdalomtól és ismeretlentől való szorongás állandósulhat, ami felerősítheti a testi bajok érzetét. A magukba fordulók rendszerint nehezebben élik meg a betegséggel együtt járó következményeket. Amíg lehet, a mindennapokban nem szabad megengedni, hogy minden a betegségről szóljon, a kellemetlen kezelésekre pedig úgy kell tekinteni mint az állapotunk javulásához vezető út egy-egy újabb állomására.

Befelé fordulás, önhibáztatás, reménytelenség, kétségbeesés, tehetetlenség. Néhány azok közül az érzések közül, amelyeket gyakran átélnek azok, akik szembesülnek a daganatos betegséggel. Nagyon sok múlik ugyanakkor azon, hogy aki találkozik a betegséggel, miként lép tovább, milyen megküzdési stratégiát választ. A betegségtudat megélése után újabb és újabb stresszhelyzetet jelentenek a kezelések, kontrollvizsgálatok is: a test betegségével lélekben is meg kell küzdeni.

– Az első kezelés előtt gyakran megjelenő negatív érzelmeket, a bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem, a közbeszédben rettegett hírű kemoterápiával összefüggő előítéletek táplálják. Ezért érdemes minél többet megtudni arról, hogy mi is fog történni a kezelések alatt, milyen mellékhatásokra számíthatunk, miként csökkenthetjük azokat, hogyan hat ki a kezelés az addigi megszokott életvitelünkre. Szükség van erre a tájékozottságra, hiszen együttműködni és megküzdeni is csak azzal tudunk, amit ismerünk – szögezi le Rohánszky Magda, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság elnöke.

1/4 Szembesülés a daganatos betegséggel
2/4 Kérdezni, kérdezni, kérdezni…
3/4 A kezelés nem büntetés, hanem eszköz
4/4 Pszichológiai segítség: van kihez fordulni

Kérdezni, kérdezni, kérdezni…

A sokat kérdező páciensre egyesek azt mondják, hogy “nehéz beteg”, ám ezzel nem szabad törődni: a beteg számára megfelelő szintű informáltság és tudás önmagában is szorongáscsökkentő. Segítség lehet, ha a nővérek, betegtársak megosztják a tapasztalataikat, ám személyre szabott, hiteles információhoz minden beteg elsősorban a kezelőorvosától juthat. Léteznek az interneten is hasznos oldalak, ahol akár névtelenül is megkérdezhetünk orvosokat, ám az egyéni problémákra választ mégis mindenki saját orvosától várhat, hiszen ő az, aki ismer minden korábbi leletet, látja a betegség lefolyását, tisztában van az eddig alkalmazott gyógyszerek hatásaival.

– A betegség során kihívást okoz az elhatalmasodó bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, az életveszély érzete, a mindennapokban a családban vagy a munkahelyen betöltött szerep elvesztése, a függőség érzése, mindehhez pedig gyakran társulnak anyagi gondok. A folyamatos feszültség elvezethet a fizikai és szellemi kifáradáshoz, érzelmi kimerüléshez, depresszióhoz. S megoldhatatlannak tűnő problémáival magára maradhat – fogalmaz Rohánszky Magda.

A nap mint nap rákbetegekkel kapcsolatot tartó pszichológus azt tanácsolja: a betegnek meg kell fogalmaznia önmaga számára is azt, hogy mire van szüksége, ahhoz, hogy nehéz élethelyzete viselhetőbbé váljon. Nem szabad arra hivatkozva elzárkózni a segítségkérés elől, hogy “eddig is mindent egyedül kellett megoldani.” Mindenki számára eljöhet ugyanis az a pillanat, ami után már nem szabad önmagában tartania a gondjait, hiszen csak úgy kaphat hatékony segítséget, ha a környezetében lévő orvosok, segítő szakemberek, barátok, hozzátartozók is tudják, mi az, ami számára valódi segítséget jelenhet.

A tabutémák növelik a feszültséget

– Hiába vezeti jó szándék, sokszor nem éri el célját az a beteg, aki családtagjai megkímélése érdekében magában tartja az érzelmeit, a helyzetével kapcsolatos gondolatait, problémáit. Az információk visszatartása, magunkba fojtása  sok energiát emészt fel, és további feszültségeket szül. Ez az elhallgatás kölcsönös: a hozzátartozók sem beszélhetnek nyíltan a bennük zajló történésekről, s miközben kölcsönösen “tekintettel vannak egymásra” észrevétlenül nő köztük a távolság. A rázós dolgokról nem beszélnek, nem kérdeznek, ám közben mindenki érzi, hogy valami nincs rendben. Az érzelmekről, a félelmekről való őszinte beszélgetés nagyon sokat segíthet a titkoltan vagy bevallottan nyomasztó gondolatok, érzések feldolgozásában – osztja meg tapasztalatait a pszichológus.

Miként minden ember különbözik, úgy mindenki másként találhat lelki kétségeire is gyógyírt: van akinek jót tesz egy sorstársközösségben való részvétel, másoknak egy baráttal, pszichológussal vagy lelkésszel történő négyszemközti beszélgetés segíthet utat, megnyugvást találni. Aki érzelmileg egyensúlyban van, annak több energiája jut arra, hogy szervezete a betegség ellen küzdjön, s elviselje a kezelésekkel járó fizikai megterhelést.

A kezelés nem büntetés, hanem eszköz

Kinek nem facsarodott már el a szíve akkor, amikor hallotta egy kisgyerek keserves sírását miután beadták neki a védőoltást. Ám vigasztalást jelentetett, hogy tudtuk: azért kell fájdalmat okozni, mert azzal hozzájárulunk, hogy egészségesebb lehessen. A kemoterápiára vagy sugárkezelésre sem szabad csak rosszként gondolni.

Persze – mondhatják az érintettek – könnyű akkor jó tanácsokat adni, amikor valaki épp nem émelyeg, nem gyötri hányinger, s nem irtózik már a gondolattól is, hogy ismét a kórházba kell mennie. Mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy lelkileg és testileg is könnyebben birkóznak meg azok a mellékhatásokkal, akik – a daganatuk aktuális stádiumától függetlenül – tudatosítják magukban: minden újabb kezelés újabb esély és eszköz, hogy javuljon az állapotuk.

Rohánszky Magda megjegyzi: a kezelések miatti stresszhatást csökkentheti az is, ha a beteg tudatosan változtat életvitelén, s átmenetileg nem erőlteti, nem várja el magától, hogy ugyanazt az életstílust folytassa mint a kezelések előtt. A betegséghez, a kezelésekhez való alkalmazkodás csökkenti azokat a feszültségeket, amelyek abból fakadnak, hogy valaki a megszokott rutint a megváltozott élethelyzetben is változatlan formában szeretné fenntartani.

Ne maradjunk ki az életünkből!

– Az alkalmazkodás nem önfeladás vagy beletörődés. Az alkalmazkodás azt jelenti, hogy miközben a kezelések zajlanak, megadjuk mindazt a testünknek és lelkünknek, amire szüksége van. Figyeljünk önmagunkra, s ha kell, pihenjünk többet. Úgy együnk az egészségünket szolgálóan, hogy az evés örömöt is adjon. Tegyünk meg mindent, ami hozzájárul a testünk, a fizikai állóképességünk és a lelkünk erősödéséhez. Fontos tenni azért, hogy a terápia ideje alatt se elsősorban “betegnek”, hanem anyának, férjnek, családtagnak, szomszédnak, barátnak, kollégának érezzük magunkat. Hiszen álljon bármi is a szövettani diagnózisban vagy a kórházi zárójelentésünkben, ez nem változtat azon, hogy továbbra is anyák, férjek, családtagok, szomszédok, barátok és kollégák vagyunk. Ne maradjunk ki a saját életünkből! Ha olykor megterhelőnek is érezzük a társaságot, igyekezzünk minél több időt együtt tölteni szeretteinkkel, barátainkkal, s ne hagyjuk, hogy csak a betegség legyen a téma – ösztönöz aktivitásra Rohánszky Magda.

– Életünk nagy egészén belül a betegség kihívás: tanulás és küzdelem, ember- és kapcsolatformáló folyamat. Nem mindegy hogyan csináljuk végig: bármi is legyen a folyamat vége, gyógyulás vagy búcsúzás, együtt jöhetünk ki a legjobban belőle.

1/4 Szembesülés a daganatos betegséggel
2/4 Kérdezni, kérdezni, kérdezni…
3/4 A kezelés nem büntetés, hanem eszköz
4/4 Pszichológiai segítség: van kihez fordulni

Pszichológiai segítség: van kihez fordulni

Sokféle módszer létezik, amely segít a betegség és a kezelések okozta szorongás leküzdésében. Ilyen például a relaxáció,- amelynek egyes fajtái igen könnyen elsajátíthatóak- legyen szó akár a ritmikus légzésről, a jógáról, a fantáziavilágot segítségül hívó imaginációs technikákról vagy a hipnózisról. Különösen jó hatásúak ezek a módszerek a fáradtság, a levertség, a hányás, a hányinger csökkentésében, illetve megelőzésében. Forduljunk bizalommal a kórházi pszichológushoz, aki segít megtalálni a legmegfelelőbb módszert, amelyet azután otthonunkban önállóan is alkalmazni tudunk.

A nagyobb onkológiai osztályokon rendszerint dolgozik pszichoonkológus, aki kifejezetten a daganatos betegek és családtagjaik segítésében szerzett tapasztalatot. A szakemberek segíthetnek azon problémák megbeszélésében is, amelyeket a beteg esetleg saját családjával sem tud megtárgyalni, mert vagy nem bízik a megértésben vagy nem akarja hozzátartozóit terhelni. Létezik a rákbetegeket segítő telefonos lelkisegély-szolgálat is: a Magyar Rákellenes Liga vonala a (06-80) 505-675-ös telefonszámon ingyenesen hívható.

A Tűzmadár Alapítvány az egész országból fogad rákbetegeket és hozzátartozókat, hogy segítséget nyújtson a betegséggel való megküzdésben, a feszültségek, félelmek és a kétségbeesés legyőzésében, az érzelmek kontrollálásában. Mind a tanácsadás, mind a csoportokban való részvétel ingyenes. Folyamatosan szerveznek új csoportokat, amelyekbe várják a jelentkezőket.

A foglalkozásokat a fővárosi Egyesített Szent László és Szent István Kórház onkológiai ambulanciáján (Budapest, IX. kerület, Gyáli út 5-7.) tartják. A tréningekről, tanfolyamokról bővebb információ az interneten a Tűzmadár Alapítvány honlapján található, telefonon a (06-30) 434-28-52 vagy a (06-20) 344-69-88-as számon kérhető felvilágosítás, illetve ezeken a számokon lehet előzetesen jelentkezni is.

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 1. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, fájdalomcsillapítás, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

Kapcsolódó cikkek:
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Családban is lehet magányos a beteg
Segítség a rákbetegek családtagjainak

1/4 Szembesülés a daganatos betegséggel
2/4 Kérdezni, kérdezni, kérdezni…
3/4 A kezelés nem büntetés, hanem eszköz
4/4 Pszichológiai segítség: van kihez fordulni

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top