A daganatos betegség és a daganatellenes kezelések betegek életét megkeserítő gyakori mellékhatása a nyálkahártya gyulladása (mucositis). A szájban megjelenő fájdalmas hámsérülések, afták és fekélyek megnehezítik az evést, gátjai a rágásnak és a nyelésnek, a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladása pedig hasi és székelési panaszokat válthat ki, ráadásul a hányinger kialakulásához vagy felerősödéséhez is hozzájárulhat. Körültekintő megelőző lépésekkel ugyanakkor csökkenthető a kockázat, illetve mind orvosi lehetőségek, mind házi praktikák léteznek a már kialakult panaszok mérséklésére is.
A nyálkahártya sejtjei a gyorsan szaporodó sejtek közé tartoznak, s mint ilyenek, érzékenyek a gyorsan szaporodó daganatsejtek ellen bevetett sugárkezelésre és kemoterápiára, különösen pedig e kettő kombinációjára. Ez leginkább szembetűnő a szájüregben: elvékonyodik a belső nyálkahártyaréteg, megváltozik a nyál összetétele is, kisebb-nagyobb területeken vörhenyessé válik az íny, a nyelv és/vagy a szájpadlás, égő érzést kiváltó ödéma vagy fekély is kialakulhat.
Dr. Nagy Zsuzsanna
– A szájnyálkahártya gyulladása a fej-nyaki régiót érintő sugárkezelés esetén a betegek 80 százalékát érinti, a kemoterápia pedig 40-50 százalékban váltja ki ezt a kellemetlen mellékhatást – vázolja dr. Nagy Zsuzsanna, a fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház Klinikai Onkológiai osztályának vezetője.
Előre megjósolhatatlan, hogy kinél fordulnak majd elő és milyen súlyossággal a tünetek, viszont vannak olyan kockázati tényezők, amelyeket számba lehet venni. Valamivel gyakoribb az előfordulás nőknél, az egészen fiataloknál vagy idősebbeknél, egyértelműen nagyobb a veszély azoknál, akik le vannak gyengülve, akiknek elhanyagolt a szájhigiéniájuk, akik dohányoznak. Növeli a rizikót a csökkent nyáltermelés, a gyengébb veseműködés, a HPV-fertőzés (humán papilloma vírus) vagy ha már volt a páciensnek korábban nyálkahártya-gyulladása. A beteggel kapcsolatos tényezők mellett a kemoterápiás hatóanyagok és azok beadásának ütemezése is különböző mértékben emelik a kockázatot.
Kórlefolyás és fájdalomcsillapítás
A kemoterápia miatti nyálkahártya-gyulladás tünetei általában már az első kezelést követő napokban megjelennek, majd egy hét elteltével válhatnak súlyosabbá. Ez az állapot rendszerint 7-10 napig tart, s már nem súlyosbodik tovább, illetve enyhülhet is. Fej-nyaki sugárterápia esetén a kezelés második hetének végére súlyosbodhat a helyzet, ami akár 6-10 hétig is fennállhat. A panaszok intenzitásában – a kialakuló fekélyek nagyságának és elhelyezkedésének függvényében – nagy egyéni különbségek vannak: a skála a kisebb kellemetlenségtől akár a beszédet és az étkezést is lehetetlenné tevő, súlyos állapotig terjedhet.
A főorvos hangsúlyozza: a fájdalomcsillapítás a legfontosabb teendők közé tartozik, mert ez alapvetően befolyásolja a betegek mindennapjait, fizikai és lelki erőnlétét, ezzel együtt pedig a terápiás együttműködését is. Orvosilag helyi fájdalomcsillapításra használható – ha nincs ellenjavallata – lidokain vagy doxepin hatóanyagú oldat, illetve adhatók célzottan a mucositis tüneti kezelésére törzskönyvezett gyógyszerek is. Az általános, kiterjedt fájdalomcsillapításnak eszköze lehet számos hatóanyag, illetve hatóanyag-kombináció az egyéni szükségletek figyelembevételével.
Mit tehet a beteg?
– A kemoterápia vagy sugárkezelés megkezdése előtt mindenképp indokolt fogászati ellenőrzés, s a szükséges beavatkozások elvégzése. Nagyon sok múlik azon is, hogy a beteg mennyire törődik a szájhigiéniával: védeni kell a fogínyt és a nyálkahártyát, ennek alapvető módszere a rendszeres fogmosás. Extra puha sörtéjű fogkefe és kímélő fogkrém javasolt, emellett érdemes alkoholmentes szájvízzel is öblögetni, mert ezzel is csökkenthető az ínyvérzés és a fertőzések kockázata. Benzidamin hatóanyagú, tüneti kezelést szolgáló készítmények ugyancsak segíthetik a gyulladáscsökkentést és fájdalomcsillapítást – javasolja Nagy Zsuzsanna. Kiemeli: a dohányfüst szárítja a nyálkahártyát és rontja a mikrokeringést, ezáltal is súlyosbodhatnak a gyulladásos tünetek – sok más ok mellett, ezért is tanácsos letenni a cigarettát.
Kerülni kell az alkoholt, s az étkezésre is oda kell figyelni: a sérült nyálkahártyát irritálják az erős, fűszeres, túl sós vagy savas ételek, a citrusfélék és a paradicsom is. Ebben az időszakban könnyebb megenni a folyékony vagy pépes állagú ételeket, változatosan elkészíthetők például kalóriadús turmixok. Nyugtatólag hathat a sebes felületre a hűtés, amit odahaza is egyszerű kivitelezni: jégkockatartóban lefagyasztható akár kefir vagy gyümölcsjoghurt is, ami elszopogatva egyrészt finom táplálék gyanánt szolgál, másrészt csillapítja a fájdalmat, harmadrészt pedig enyhíti az egyik vezető tünetet, a szájszárazságot (xerostomia) is. Utóbbi ellen az enyhén sós vizes öblögetés, esetleg műnyál alkalmazása is hatékony lehet. Emellett fontos, hogy – a szomjúságérzettől akár függetlenül is – rendszeresen és tudatosan sok folyadékot igyon a beteg – javasolja Nagy Zsuzsanna.
Gyulladások a tápcsatornában
Nemcsak a szájüreget, hanem a gyomrot és a bélfalat is nyálkahártya borítja, e felületeket éppúgy érintheti a károsodás. A panaszok a betegek mintegy 40 százalékánál jelentkeznek. A tápcsatorna nyálkahártyájának gyulladása is lehet helyi vagy kiterjedt, ölthet enyhe vagy súlyos formát. Amíg a szájban szemmel láthatóak az elváltozások, a gyomor- és bélrendszerben nehéz a diagnózis és a tünetek sem specifikusak, mivel a panaszokat más tényezők is kiválthatják. A bélrendszeri gyulladás oka lehet például hányingernek, hányásnak, hasfájásnak, hasmenésnek vagy székrekedésnek, de véres széklet is előfordulhat. Nem tudják előre megjósolni, kinél lesznek tünetek, s milyen súlyosságúak, ennek sem előrejelzésére, sem megelőzésére nincs jelenleg hatékony módszer. A megfelelően kiválasztott és beállított tüneti kezelésekkel tudnak az orvosok segíteni a rendszerint átmeneti állapot átvészelésében, amíg a nyálkahártya regenerálódik.
