A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése

Vírus- és baktériumszűrőként is viselkednek nyirokcsomóink, amelyek alapvető védelmi funkciót töltenek be szervezetünkben. Nemcsak a kórokozók, hanem a daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokrendszer apró filterein, ezért a rosszindulatú daganatsejtek gyakran adnak áttéteket a testünk egészét behálózó nyirokrendszerben. Ilyenkor a ráksejtek a nyirokkeringésbe bekerülve jutnak el a nyirokcsomókba, s ott növekedésnek indulva újabb és újabb tumorokat képesek kialakítani. A nyirokcsomókban megjelenő daganatos gócok önmaguk viszonylag ritkán okoznak bármilyen panaszt, ugyanakkor utalnak a daganatos folyamat terjedésére, s kiindulópontjai lehetnek szervi metasztázisoknak is, ezért fontos, hogy az onkológiai kezelések révén minél inkább gátat lehessen vetni a keringő ráksejtek terjedésének. Miután nyirokcsomóáttétek a daganatos betegségek többségénél előfordulhatnak, a RÁKGYÓGYÍTÁS magazin vezető patológus, sebész és onkológus szakemberektől kért választ arra, miként lehet küzdeni a nyirokcsomókban megjelenő daganatos gócok ellen.

nyirokrendszerLeggyakrabban a nyaki nyirokcsomók kerülnek figyelmünk fókuszába, mert elég egy enyhe megfázás, egy szuvas fog, egy afta a szájban vagy egy torokgyulladás, s az állkapocs alatti nyirokcsomók – nem ritkán fájdalmas – megnagyobbodása jelzi: immunrendszerünk dolgozik, a kórokozók fennakadtak a szűrőn, s a nyirokcsomóban összpontosuló fehérvérsejtek igyekeznek azokat kiirtani. A hónalji, lágyéki nyirokcsomók duzzanatának is lehet banális oka, például egy epilálás miatti szőrtüszőgyulladás is járhat a közelben lévő nyirokcsomó megnagyobbodásával. Az időnként érezhető nyirokcsomók mellett viszont több száz másik, kitapinthatatlan nyirokcsomó is van szerte a testünkben – fejünkben éppúgy mint a hasüregben vagy a mellkasban.

– A nyirokrendszerünk védelmi hálózatként működik: a vérerekhez hasonlóan minden szövetünket behálózza, hogy elvezesse onnan a nyiroknedvet. Falainak a vérerekénél nagyobb az áteresztőképessége, ezáltal a nyirokerek össze tudják gyűjteni és el tudják vezetni a folyadéktöbbletet, ami több nyirokcsomón áthaladva megszűrődik, majd a szív előtt visszavezetődik a vérkeringésbe. Ez az egyirányú szövetnedv-áramlás biztosítja a betolakodó kórokozókat elpusztító limfocita fehérvérsejtek keringését is – foglalja össze dr. Méhes Gábor, a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének tanszékvezetője a nyirokrendszer fő funkcióját. A nyirokkeringésnek a vízháztartás fenntartásában, az emésztésben, a salakanyagok eltávolításában is fontos szerep jut.

dr. Méhes GáborAmíg egy jóindulatú (benignus) daganat (adenoma, fibroma, lipoma, myoma, papilloma, stb.) rendszerint csak helyben növekszik, s nem szűri be a környezetét, a rosszindulatú (malignus) folyamat jellegzetessége, hogy a ráksejtek egy része képes leválni az elsődleges daganatról, vándorolni, majd új helyeken is burjánzásnak indulni. Amint Méhes Gábor magyarázza, a daganatsejtek képesek beterjedni a szövetek közé, így gyakori, hogy a nagy áteresztőképességű, viszonylag laza szerkezetű nyirokérfalak sem állják útjukat.

A keringésbe jutva a ráksejtek jelentős része elpusztul, mivel már nincs körülöttük az elsődleges tumor táplálékellátásban is megnyilvánuló támogatása, így nem képesek áttétképzésre. A ráksejtek egy másik része viszont ekkorra biológiailag átalakul, így nemcsak vándorolni, majd az új közegben túlélni képes, hanem a nyirokcsomóban megtapadva ott elkezdi felépíteni saját támasztószöveteit is. Növekedési faktorokat (EGF, TGF), érképződést elősegítő anyagokat (VEGF) bocsát ki, önellátóvá válik, ezáltal az áttét is “önálló életre kel.”

Az áttétes nyirokcsomók rendszerint nem fájdalmasak, nem okoznak panaszokat. Mivel általában nem felszíni nyirokcsomókról van szó, a legtöbb esetben a beteg számára észrevehetetlenek. Megjelenésükről a képalkotó vizsgálatok, a biopsziás vagy a műtéti szövettan nyomán szerezhető tudomás. A CT vagy MRI vizsgálat kevésbé érzékeny: csak egy adott méret felett veti fel kóros nyirokcsomók jelenlétének gyanúját. Az áttétes gócok a nagyobb anyagcseréjük miatt PET/CT képeken vagy izotópvizsgálat nyomán esetleg már korábban is “elárulhatják magukat”, de végleges diagnózist ekkor is csak a szövettan vagy a citológia adhat.

Merre terjed a daganat?

Az elsődleges daganat operációja során – daganattípustól függően – kerül sor nyirokcsomó(k) eltávolítására, hogy a patológiai vizsgálatból következtetni lehessen a daganat terjedésére, s meg lehessen határozni a betegség pontos stádiumát.

dr. Harsányi László– A vastagbéldaganatok esetében az utóbbi időszakban kétféle tendencia érvényesült. Az egyik szerint elegendő a közvetlenül a primer tumor körül lévő 12-14 regionális nyirokcsomó eltávolítása, mert a kiterjedtebb műtét sem hoz kimutatható előnyt. A másik nézőpont azt képviseli, hogy akár 30-50 nyirokcsomó eltávolítása is indokolt lehet. Minden esetben az adott daganat fizikai és biológiai jellegzetességeit szem előtt tartva kell dönteni – érzékelteti dr. Harsányi László, a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikájának igazgató- ja, hogy ahogyan minden beteg különbözik, úgy minden eset is egyedi.

Bár az aktuális daganatsebészeti irányelvek a kiindulási szervtől és a sejttípustól függően eltérő számú nyirokcsomó eltávolítását írják elő, összességében ma kisebb kiterjedtségű operációkat végeznek, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. A diagnosztika fejlődésével ugyanis sok esetben jobban követhető a daganatsejtek útja: egyes esetekben a tumorba festékanyagot vagy izotópot fecskendeznek, majd képalkotó berendezéssel, például gammakamerával követik, merre tart a nyirokkeringés, vele együtt pedig vélhetően a daganatsejtek. Ennek feltérképezése azonban sok esetben sokkal bonyolultabb folyamat, mint ahogyan az eljárás kétmondatos összefoglalójából tűnhet.

Az őrszem nyirokcsomók

Vannak szervek, ahonnan a nyirokáramlás iránya egycsatornás, s jól ismert az anatómiája. Más szerveknél viszont szinte bármerre elfuthat a nyiroknedv. Ahol viszonylag nagy biztonsággal meghatározható a daganatterjedés iránya, ott gyakorlattá vált az őrszem (sentinel) nyirokcsomó keresése és sebészete.

– Tumorműtétkor csak azt a nyirokcsomót távolítják el, amelyet az első  szűrőként azonosítanak az elsődleges daganathoz képest. Az őrszem nyirokcsomó gyors mikroszkópos patológiai vizsgálata akár az operáció alatt megtörténhet, s ha nem látnak benne ráksejtet, feltételezhetően a továbbiakban sincs, így nem szükséges további nyirokcsomókat, a teljes nyirokcsomóláncot eltávolítani, szakszóval blokk disszekciót végezni – fogalmaz Harsányi László. Száz százalékos biztonság egy daganatos betegségnél sohasem garantálható, ám a sokéves tapasztalatok bizonyították az eljárás hatékonyságát. Az őrszem nyirokcsomók keresése és vizsgálata elsősorban az emlőrák és a festéksejtes bőrrák (melanoma) esetén számít rutinnak, de a végbélráknál vagy a szeméremtest daganatainál is előfordul a gyakorlatban.

Távolabb fellelhető áttétes nyirokcsomókat a sebészek csak akkor távolítanak el, ha azok elhelyezkedésük miatt gátolják egy-egy szerv működését (például a májkapuban) vagy nyomási panaszokat, fájdalmat okoznak, esetleg szövettani vizsgálatuk a további kezelés tervezése szempontjából indokolt.

prof. dr. Kahán Zsuzsanna– Ha a szervezetben több áttétes nyirokcsomó is van, illetve ha az áttétek nemcsak az elsődleges daganat régiójában, hanem attól távolabbi helye(ke)n is megjelennek, akkor a sebészetnek már nincs szerepe a gyógyításban. Minden nyirokcsomót értelmetlen és lehetetlen eltávolítani, s akkor sem lehetnénk biztosak benne, hogy nem maradtak vissza daganatsejtek. Ezekben az esetekben a betegséget már szisztémásnak, az egész szervezetet érintőnek tekintjük, s az onkológiai eszköztárat igyekszünk bevetni a rosszindulatú folyamat térnyerése ellen – szögezi le prof. dr. Kahán Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának tanszékvezetője.

Kahán Zsuzsanna hangsúlyozza: a legfontosabb, hogy még áttétmentes állapotban kezelni tudjanak egy tumort, ám ha önmagukban csak nyirokcsomó áttétek vannak jelen a szervezetben, azok még nem jelentenek feltétlenül rossz kilátásokat – legalábbis kisebb a kockázatuk, mintha már létfontosságú szervekben is kimutatható lenne a rák. (Ugyanakkor a nyirokrendszertől teljesen függetlenül, az ott zajló folyamattal párhuzamosan is megjelenhetnek metasztázisok más helyeken, a májban, a tüdőben, a csontokban, az agyban, függően a kiinduló daganat biológiai jellegzetességeitől.)

– A daganatterjedés egy progresszív, s egyre nagyobb léptéket öltő folyamat, amit igyekszünk feltartóztatni, megállítani, jó időre visszafordítani. A nyirokkeringésben lévő ráksejtek ellen nagyobb az esélyünk akkor, amikor azok még sérülékenyek, nincs saját érellátásuk. Ha sikerül a szervi áttétek megjelenését megakadályoznunk, az esetek jelentős részét meg tudjuk gyógyítani – érzékelteti az időtényező fontosságát a professzor. Ez mutatja a létjogosultságát a rendszeres kontrollvizsgálatoknak is: mivel a nyirokcsomó áttétek ritkán észlelhetők és nem okoznak tüneteket sem, a 3, 6, 12 havonta tartott ellenőrzések fedhetik fel azt, ha az onkológiai terápiának egy következő szinten folytatódnia kell.

A cikk a Rákgyógyításmagazin 14. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

 

 

Kapcsolódó cikkek:
Limfóma: nyirokszervekből kiinduló daganatok
Nyiroködéma kialakulása és kezelése
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top