A stroke és az agydaganatok kapcsolata akkor is kézenfekvő, ha nem ok-okozati viszony van közöttük. Az átlagéletkor emelkedésével a daganatos betegek száma növekszik, mint ahogy a stroke-osoké is. Ennek megfelelően az egyre idősebb emberekben két egymástól független betegség is kialakulhat: agyi érbetegség, illetve daganat. A tudományos vizsgálatok azt is igazolták, hogy a test más (nem agyi) rosszindulatú daganataiban szenvedők magasabb arányban kapnak stroke-ot, mint akiknél nincs daganat.
A jelenség alapvető oka, hogy az agyi érbetegségeket három fő tényező kóros változása okozza: a szív- és érrendszeri megbetegedés, az agyi erek és a vér kóros változása. A rosszindulatú daganatos betegségekben megváltozik a vér alapvető egyensúlyi helyzete, mely biztosítja a vér alvadékonyságának és vérzéses jellemzőinek kellő egyensúlyát. Rákbetegségekben szenvedőknél fokozott alvadékonyság (trombózis-készség), ugyanakkor akár vérzékenység is előfordulhat – világítja meg a felismerés hátterét dr. Folyovich András, a fővárosi Szent János Kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa.
A neurológiai betegségek tüneteit nem elsősorban az adott betegség típusa, hanem a károsodás anatómiai elhelyezkedése szabja meg. A neurológiai vizsgálaton alapuló modern képalkotó eljárások (koponya CT, MRI) birtokában általában pontos diagnózist lehet adni a stroke és a daganat elkülönítésére. Mindamellett néha nehéz az elkülönítő kórisme. Ennek egyik oka, hogy az agyi keringészavarok (agyi infarktus) néhány kiemelt területen léphetnek fel. A tumorok sokszor a véráram útján adnak áttétet az agyba, így jó eséllyel ugyanott okoznak elváltozást, mint ahol agyi infarktus gyakrabban kialakul. Másrészről a daganatos betegeknél fellépő agyi áttétek hajlamosak bevérzésre, így egy agyvérzéses személy esetén ezt a kórokot is fel kell időnként tételezni.
Amint Folyovich András fogalmaz, általában a daganatok kifejlődése lassan, fokozatosan történik, tehát a vizsgálat során felvett precíz anamnézis elkülönítheti a hirtelen kezdődő agyi érbetegségtől. Természetesen szólni kell arról is, hogy vannak az agynak olyan területei, amelyekben sokáig tünetmentesen növekedhet egy daganat, majd hirtelen okoz tüneteket. Az agydaganatok szűrése nem gyakorlat sehol, áttétes agydaganat úgynevezett primer tumorának felderítésére az onkológiai szűrések hivatottak. A stroke szűrése azonban mind elterjedtebb, bár így sem egy esetleges agyi érbetegséget szűrnek, hanem az olyan rizikófaktorokat, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az agyat ellátó erek szűkülete.
– Az önpusztító életmód, a dohányzás egyaránt hajlamosít agyi érbetegségre és rákos elváltozásra, sok a közös rizikótényező. Ez a magyarázata annak, hogy a mind idősebb korosztályt fogadó neurológiai osztályok az ideggyógyászati kivizsgálás során gyakran derítik ki a beteg nem csak agyi, de akár tüdő vagy más daganatát is. A stroke a neurológia része, és így a stroke-beteg teljes neurológiai szemléletű kivizsgálásban részesül. Ez az egyik magyarázata, hogy agyi érbetegnél daganatot, daganatos páciensnél esetleg keringési kockázatot tárunk fel – magyarázza Folyovich András.
Kapcsolódó cikkek:
Agydaganatok, agyi áttétek
Agytumor: tünetek, felismerés, gyógyulási esélyek
Kutatják a glioblastoma multiforme agydaganatot
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
