A felmérés szerint szinte fej-fej mellett áll azok aránya, akik elsősorban szakembertől tájékozódnak egészségügyi kérdésekben, azokéval, akik internetes híroldalakról akarnak előbb válaszhoz jutni. A 2022-ben már 4 millió forint összdíjazású, szeptember 12-től pályázható Egészségértés Díj fókuszában az egészséggel, egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos álhírek elleni küzdelem és a minél szélesebb rétegeket elérő, hiteles tájékoztatás áll.

Az álhírek terjedése alkalmazkodásra készteti a magyar hírfogyasztókat is: a 18 és 75 év közötti, naponta közel 2 órát információk „kergetésével” töltő válaszadók 85 százaléka tudta, mi az az álhír – a „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte –, 10 százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) friss reprezentatív kutatásából.

Álhírek mindenhol? – Az egészség témaköre „közepesen fertőzött”

A magyar internetezők elsősorban a forrás (56%), valamint a szenzációhajhász cím (52%) alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet „közepesen fertőzött” területnek tartják ebből a szempontból: míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka fut bele álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk. A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amelyben tökéletesen megbízna, miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően. Közel 80 százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek.

Ha az egészségünk a tét, még mindig inkább a szakembereknek hiszünk

Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak (69% – amit sorrendben a televízió (55%), majd a közösségi média (47%) követ –, ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az interneten való öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat, a felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben.

Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45%) az internetes hírportálokat (43%): amíg a 18-29 évesek csak 37%-a, amíg a 70 feletti korosztály közel 70 %-a fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez. Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről – érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60%-a vallotta ezt –, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek – a legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán 3 százalékuk ad.

Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (a 18-29 évesek 32%-a), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság.

Miközben a nők táborában az orvosok számítanak egyes számú információforrásnak, a férfiaknál az internetes hírportálok: amíg a nők közül minden második válaszadó keres fel egészségügyi kérdéssel szakembert, ez az arány a férfiaknál 38 százalék, ami esetükben látványosan elmarad az online híroldalak népszerűségétől (46%). A megkérdezettek egészségügyi témában hitelesebbnek tartják a hosszabb írásokat: ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kategóriában, mint az általános tájékozódásban (39% vs 27%). Ezzel szemben a képeket kevésbé ítélik relevánsnak (29% vs 38%). Mindezekkel együtt a válaszadók 75 százaléka saját bevallása szerint szívesebben olvas rövidebb cikkeket.