Általában a rosszindulatú daganatok kezelésénél másodlagos szerepe van az életkornak, sokkal inkább az úgynevezett biológiai kor számít. Egy 50 éves betegnél is ítélhetnek túl kockázatosnak egy kezelést, míg adott esetben egy 70 éves páciensnél előnyösnek találhatják ugyanannak a gyógymódnak az alkalmazását. Nemcsak szólam, hogy valaki fiatalabb vagy éppen idősebb lehet a koránál: egy rákbeteg szervezete is lehet az általános állapotát tekintve a naptár szerinti életkoránál akár egy évtizeddel fiatalabb vagy idősebb is biológiailag.
Egy rák kezelésére szolgáló onkológiai gyógyszer, gyógyszer-kombináció vagy eljárás alkalmazhatósága nagyban függ az adott tumor stádiumától, operálhatóságától, szövettani és molekuláris patológiai jellemzőitől, a korábban már alkalmazott gyógyszerektől, az azokra adott válaszreakcióktól vagy kialakult mellékhatásoktól.
A daganatos betegség konkrét jellemzői mellett az életkornál sokkal fontosabb az általános állapot is: a műthetőséget (akár az altathatóságot) befolyásolja a szív- és érrendszer, valamint a tüdő állapota, a testsúly vagy hogy a daganat mellett még milyen más betegségei vannak valakinek. Ugyanezek a jellemzők kihatással lehetnek arra is, hogy egy várhatóan megterhelő onkológiai kezelés elindítható-e az adott páciensnél. Az orvosoknak mindig az adott szituációban kell mérlegelniük, hogy egy adott kezelés a konkrét páciens számára milyen hozadékkal járhat, illetve milyen kockázatokat hordoz – ebben pedig nem az életkor a döntő tényező.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
