Bőrrák

A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával. Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel – a túlzott napozással és szoláriumozással – éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata.

Kit veszélyeztetnek a bőrrákok?

Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető például életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett – különösen azok, akik munkájuk révén – vagy önszántukból – sokat tartózkodnak a napon vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulnak. A bőrrákok egyes válfajai jóindulatúak, ám több, rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető bőrrák is létezik, ezek közül a leggyakoribb a melanoma.

Fontos az, hogy odafigyeljük a figyelmeztető jelekre, különösképpen az anyajegyekre, esetleges változásaira. Rossz jel az is, ha bőrünkön olyan növedék, alakul ki, ami fokozatosan, vagy hirtelen növekedésnek indul, felszínén többször leváló pörk képződik, az elváltozás kisebesedik. A tünetek észlelésekor feltétlenül és halogatás nélkül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos az esetek többségében ugyan jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, ám nem szabad kockáztatni: ha a betegség mégis rosszindulatú, az rendkívül hamar átterjed más szervekre, s beavatkozás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná, kontrollálhatatlanná válik.

Jóindulatú bőrdaganatok

A bőr jóindulatú daganatai a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből alakulnak ki. Jellemzői, hogy körülírtan helyezkednek el, lassan növekednek, vagy egyáltalán nem növekednek. A páciens számára elsősorban kozmetikai problémát okoznak. Ebbe a csoportba sorolhatóak a jóindulatú anyajegyek is.

A hámeredetű elváltozások közül a leggyakoribb a hámszemölcs (verruca seborrhoica), amely általában 50 éves kor körül kezd fokozatosan megjelenni és szaporodni. A bőrön 1-5 cm nagyságú éles szélű lapos, vagy nyeles növedékek formájában jelenik meg, felszínük egyenetlen, morzsalékos, néha zsíros fényű, kezdetben sárgás, később, barnás vagy fekete színű is lehet. A test bármely régiójában elhelyezkedhet, gyakran viszket.

A kötőszöveti eredetű elváltozások csoportjába tartoznak az elsősorban nyakon hónaljakban, lágyékhajlatokban, emlők alatt észlelhető nyeles bőrszínű, puha tapintatú növedékek (fibroma). A bőrben kialakulhatnak néhány milliméter nagyságú bőrszínű, vagy barnásvörös színű igen tömött csomók is. Ezek elsősorban a végtagokon szimmetrikusan helyezkednek el, sokszor viszkethetnek. A jóindulatú kötőszöveti eredetű daganatok csoportjába tartoznak még a sérülést, sebészeti beavatkozást követően kialakult hegek is.

Idősebb korban a törzsön élénkvörös színű 2-4 milliméter átmérőjű, sima felszínű, a bőr felszínéből félgömbszerűen kiemelkedő növedékek a bőr hajszálereiből indulnak ki.

Anyajegyek

Az anyajegyek is a jóindulatú bőrdaganatok csoportjába tartoznak. Lehetnek veleszületettek, de később is kialakulhatnak. A bőr különböző sejtjeiből indulhatnak ki, leggyakoribb közöttük a festéksejtekből kiinduló festékes anyajegy (melanocyta).

Az anyajegyeknek számos klinikai megjelenési formájuk van. Lehetnek néhány milliméter átmérőjű, lapos, sima felszínűek, a bőr felszínéből enyhén kiemelkedők, szemölcsös felszínűek, vagy félgömbszerűen előemelkedők. Felszínükből szőrszálak nőhetnek ki, tapintatuk lehet tömött vagy kocsonyás. A festékes anyajegyet néhány milliméteres, pigmentet nem tartalmazó gyűrű is övezheti.

Az anyajegyek színe festéktartalmuk alapján a bőrszínűtől a sötétbarnáig széles skálát mutat. Egyes esetekben palaszürke is lehet, aminek az oka, hogy a festéksejtek, a bőr mélyebb rétegében, az irhában helyezkednek el és a fedő szövetréteg miatt kékesen tűnek át. A festékes anyajegyek állandóan változó képletek. Bármilyen életkorban újak keletkezhetnek, vagy a meglévők eltűnhetnek. Például a pubertás, a terhesség és a klimax alatt rosszindulatú elfajulás nélkül is megduzzadhatnak, vagy növekedhetnek.

Jóindulatú bőrdaganatok kezelése

A jóindulatú bőrdaganatok kezelése égetéssel (diatermia), fagyasztással vagy laser kezeléssel történhet. A betegek gyakran alkalmaznak ecsetelőket, kenőcsőket ez azonban többet árt, mint használ. Még a jóindulatú daganatok házi kezelése sem javasolt előzetes bőrgyógyászati vizsgálat nélkül. Az anyajegyek eltávolítása mindenképpen sebészi úton kell, hogy történjen, azaz helyi érzéstelenítés mellett a daganat kimetszése, és szövettani feldolgozása javasolt.

Rosszindulatú bőrdaganatok

A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek.

Hám eredetű daganatok:

A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus az alapsejtes bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma).

A  basalioma a leggyakoribb bőrrák: 40 év felett jelentkezik a fénynek kitett területeken, leggyakrabban az arcon és a törzsön – tenyéren, talpon vagy nyálkahártyákon sosem fordul elő. A basalioma lassan növekszik áttétet igen ritkán ad.

A spinalioma ritkábban fordul elő. Gyorsan növekszik, az esetek 1 százalékában ad áttétet, elsősorban a nyirokcsomókban. Szintén a fénynek kitett területeken jelentkezik, de a nyálkahártyán is megjelenhet.

Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül fennálló napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve – mezőgazdasági munkások, tengerészek – lényegesen gyakoribb az előfordulásuk.

Melanoma: agresszív, gyorsan terjedő és egyre gyakoribb bőrdaganat

A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. Rendkívül rosszindulatú daganat. A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.

A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Tíz-húsz év alatt a betegek száma megkétszereződik. Százezer lakosból tíz esetben alakulhat ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy, Magyarországon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma.

Általában 40-50 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban (a bőr nem felejt, ekkora adódnak össze a káros hatások), de napjainkban már a fiatalabbaknál sem ritka. Nemi különbséget nem mutat, férfiak nők azonos arányban betegszenek meg. Bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön, már mint rosszindulatú daganat jelenik meg.

Kockázati tényezők:

– fokozott ultraibolya sugárzás,
– fehér bőr, kék szem, szőke haj,
– irritáció, a bőr többszöri sérülése,
– 5 milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek,
– az anyajegyek nagy száma,
– korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban

Divatos a barna bőr: amíg korábbi korszakokban a fehér bőr volt a jólét és előkelőség jelzője, addig ezt szerepet ma a természetesen vagy mesterségesen barna bőr tölti be. Ennek érdekében egyre inkább elterjedté vált a szolárium és a napozás. Az ultraibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullámhosszúságú UV B sugár, ami a felhámig hatol, rövid távú hatása a napozás után pár órával jelentkezik bőrpír, gyulladás, felhólyagosodás és hámlás formájában. Az UV B sugarak károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyodásával a rákkeltő UV B sugárzás még nagyobb mértékben éri a bőrt.

A mesterséges UV A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kiderült, hogy a fénycsövek kis mértékben UV B sugárzást is kibocsátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot.

Figyelmeztető jelek:

– viszkető anyajegy, növekedésnek induló, színét megváltoztató, esetleg szürkéssé, feketévé, egyenetlen színezetűvé váló anyajegy,
– megváltozik az anyajegy felszíne, kitüremkedik, megvastagszik, formája aszimetrikus lesz, az anyajegyen belül világos foltok jelentkeznek,
– a kisebesedő, vérző anyajegy már előrehaladottabb betegséget jelezhet.

A bőrrák kezelése:

A rosszindulatú bőrdaganatok kezelésében elsősorban a sebészi eltávolítás jön szóba, amit más terápiákkal is kiegészítenek.

A melanoma kezelésében is legfontosabb a tumor műtéti eltávolítása. A daganatot a tumor vastagságától függően 1-3 centiméteres biztonsági zónával távolítják el. Amennyiben a nyirokcsomókban áttét alakult ki, a nyirokcsomók eltávolítása is szükséges. Minden testtájéknak van saját nyirokelvezetése, ezek a regionális nyirokcsomók. Műtét során az egy régióhoz tartozó összes nyirokcsomót eltávolítják. Lehetőség van a daganathoz legközelebb eső, a szaknyelvben „őrszemnek” nevezett nyirokcsomó kimutatására, ennek pozitivitása esetén a regionális nyirokcsomókat akkor is eltávolítják, ha bennük még nem alakult ki az áttét.

A sebészi kezelést immunterápia egészíti ki.  Nyirokcsomó és távoli áttéteknél kemoterápiát és immunterápiát is alkalmaznak, míg sugárkezelést nyirokcsomó, csont, lágyrész, bőr és agyi áttéteknél végeznek.

Gyógyulási esélyek

A betegség lefolyása függ a tumor vastagságától. A túlélés esélye annál rosszabb, minél vastagabb a daganat. A törzsön, fej-nyaki régióban, talpakon, tenyereken, körömágyban, köröm alatt elhelyezkedő tumoroknak rosszabb a prognózisuk, mint a végtagokon elhelyezkedőknek.

Az anyajegyek megkisebbedhetnek, esetleg el is tűnhetnek. Ezt az orvosi szaknyelv regressziónak hívja és a betegség lefolyása szempontjából, rossz prognózisnak tartja. A legrosszabbak a kilátások akkor, amikor áttétet észlelnek a nyirokcsomókban vagy távoli szervekben áttétet.

Az időben felfedezett estekben, 90 százalékos gyógyuláshoz vezethet a terápia. Nyirokcsomó áttét estén viszont az ötéves túlélés esélye 40 százalék, távoli áttét jelenléte esetén 5 százalék. Tüdőáttétben átlagosan 12 hónapos, májáttétben 6 hónapos a túlélés.

A daganatos betegek 5 éves követése a bőrdaganatok esetén is szükséges, részben a már eltávolított elváltozás ellenőrzése, részben az esetleges új daganatok kiszűrése céljából. Ez az első évben 3-6 havonta, második évben félévente, harmadik évtől évente történik.

Kapcsolódó cikkek:
Megerősítették: rákkeltő a szoláriumozás

Bőrrák: a bőrgyógyász életet menthet
Leghatékonyabb napvédelem: az árnyék
Anyajegy: mitől függ, hogy elrákosodik-e?
Szolárium: melanóma és másféle bőrrák kockázatai

Top