Elismeréssel szólt a magyarországi onkológia tudományos teljesítményéről, ugyanakkor kiemelte a nemzetközi együttműködések jelentőségét David Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság elnöke Budapesten, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) legutóbbi kongresszusán. A professzor azt mondta: az országokon átnyúló kapcsolatokra egyrészt a tudományos eredmények széleskörű megismertetése, másrészt az ellátásbeli különbségek és az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében is szükség van.

– A törésvonalak nem mindig Kelet- és Nyugat-Európa között húzódnak: előfordulnak például olyan kezelések is, amelyekhez egy magyar beteg hamarabb hozzájut, mint egy brit. Az egészségügyi finanszírozásnak nyugaton is számos visszásságát látjuk, aminek következtében lehetséges, hogy egy országon belül az egyik településen egy beteg megkaphat egy adott kezelést, egy másik városban pedig nem. Ez antidemokratikus és elfogadhatatlan. Fontos, hogy mindenütt szakmai konszenzuson alapuló, egységes terápiás elvek érvényesüljenek, illetve az orvosok és az állampolgárok számára egyaránt átláthatóak legyenek a szakpolitikai döntések – fogalmazott David Kerr.

A szív harca az ésszel

– Tényként kell kezelni: a tudomány olyan sebességgel fejlődik, hogy egyetlen ország sincs, amely korlátlanul meg tudna minden létező gyógyszert és műszert vásárolni. Persze máshol van a lehetőségek határa a világ egyes részein, ám a dilemma mindenütt adott: Afrikától Angliáig mindenhol dönteni kell, hogy az országok a közös kasszából mit biztosítanak az állampolgáraiknak és mit nem. Azt kell elérni, hogy ezeket a döntéseket a tudományos eredmények és az orvosszakmai tapasztalatok alapján hozzák meg: egyrészt az elavultabb gyógyszerek helyett a jobb eredményt felmutató terápiáknak kell zöld utat adni, másrészt olykor ellen kell állni a cégek lobbijának vagy a tömeghangulatnak, s kitartani a szakmaiság mellett akkor is, ha az nem népszerű – fogalmazott az onkológus professzor, majd a mindennapokból példát is hozott.

– A kampányokban a lobbisták gyakran az érzelmekre igyekeznek hatni: ki tudna nemet mondani egy terápia finanszírozására, ha azt egy gyermekét a karjában tartó édesanya kéri a televízióban? De nem szólnak arról: ha egy kevésbé hatékony, de drága terápiát kikövetelünk, mivel a pénzünk nem korlátlan, esetleg egy másik, indokolt gyógymódra már nem marad majd forrás. Ez a szív harca az ésszel. S ugyan a szívvel szemben az ész gyakran vesztésre áll, a döntéseknek nem szabad azon múlniuk, hogy kinek nagyobb a lobbiereje, ki a hangosabb: nem szabad a betegcsoportokat egymással versenyeztetni. Módszertani és egészség-gazdaságtani elemzésekre, hatástanulmányokra, megkérdőjelezhetetlen orvosszakmai döntésekre van szükség, amelyek hátteréről és logikájáról indulatok nélkül, nyíltan és őszintén kell beszélni az emberekkel – vallja David Kerr.

Kuruzslás helyett tudomány

Az Európai Klinikai Onkológiai Társaság elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy a betegek, a családtagok, s a lakosság szélesebb rétege megalapozottan tudjon dönteni és véleményt nyilvánítani, elengedhetetlen a hiteles betegtájékoztatás, a civil szervezetek profitérdekektől független felvilágosító munkája.

– Angliában a legtöbb tájékoztató anyagot az interneten találják meg az emberek, s régi hagyománya van a betegeket segítő jótékonysági szervezetek működésének is. Az alapítványok egy része az angolszász országokban igen tőkeerős, olykor anyagi támogatást is nyújtanak a betegeknek, sőt önálló tudományos kutatásokat is képesek finanszírozni. Emellett információkkal szolgálnak, tanácsokat adnak. Ez azért is fontos, mert a kórházi orvosok munkáját is segíti, ha a pácienseik tájékozottan jelennek meg a vizsgálatokon, a kezeléseken, a kontrollokon – érvelt David Kerr.

A brit professzor szélsőséges példaként említette Afrikát, ahol egyes régiókban – mint fogalmazott – szó sincs a rákra. Ha valaki súlyos beteg lesz, a családtagok sokszor nem tudják mi is történt vele valójában, s gyógyfüvekkel, vudu babákkal, varázslatokkal próbálnak könnyíteni a sorsán. (Az európai helyzet ezzel persze nem vethető össze, bár errefelé sem ismeretlen jelenség, hogy kuruzslók környékezik meg a betegeket.)

Másként nézzenek a betegekre!

David Kerr hangsúlyozta: a betegeknek és a betegszervezeteknek nagy felelősségük van az egészségesek irányába is. Legyen szó akár az emlődaganatot idejében kimutató mammográfiáról vagy a kezdődő vastagbélrákot, illetve a rákmegelőző állapotokat is felismerni képes vastagbéltükrözésről, a már megbetegedettek képviselhetik a leghitelesebben annak a fontosságát, hogy az országban legyenek jól megszervezett és elérhető szűrőprogramok, valamint azokat igénybe is vegyék az emberek.

– Ha valaki megbetegszik, éreznie kell, hogy nem marad magára, s van hová, van kihez fordulnia. Bár országonként eltérő sebességgel, de a betegek tájékozottságának növekedésével párhuzamosan az orvoslás szemléletmódja is folyamatosan változik. Ma már orvosilag sem elfogadható, hogy ha belép a rendelőbe egy ember, akkor csak az írott leleteivel foglalkozzanak. A beteg nem egyenlő a betegségével! – zárta gondolatait az európai társaság elnöke.

Az interjú a Rákgyógyítás magazin 10. számában, a 2010. téli kiadásban jelent meg. Szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

Kapcsolódó cikkek:
De Gramont: az onkológiai protokoll atyja Budapesten
Rákbetegek találkoztak, rákkutatók tanácskoztak
Gyógyulás, életminőség: mindkettőért küzdeni kell
Kinek jusson korszerű gyógyszer?