Az orvostársaságok más szakmákkal egyetemben évek óta szorgalmazzák azt, hogy Magyarország is csatlakozzon azon országokhoz, amelyekben tiltják a zárt terekben történő dohányzást. Ennek megfelelően – amint azt 2011. február végén kiadott közös nyilatkozatukban hangsúlyozzák – nagy örömmel és megelégedéssel tapasztalják, hogy végre beterjesztik az Országgyűlés elé a „nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény” szigorító módosítását.

A közlemény emlékeztet: a magyar Országgyűlés 2005-ben az elsők között ratifikálta az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének Dohányzás Ellenőrzési Keretegyezményét. Ez az egyezmény átfogó intézkedéseket javasol az egyes aláíró országoknak, amelyek közé tartozik a dohányzást megfelelő mértékben szabályozó, s a nemdohányzókat védelmező jogszabályok megalkotása. Magyarországon ennek megfelelően, döntően éppen az orvosi társaságok nyomására évek óta napirenden van a teljes körű zárt közterületi – így a vendéglátóipari egységekre, oktatási és egészségügyi intézményekre is vonatkozó – dohányzási tilalom törvényi szabályozása. 2008-óta több alkalommal történtek különböző szintű egyeztetések, konzultációk a törvénytervezetről.

Európa: fogy a levegő a dohányosok körül

2004 óta az Európai Uniós országok többségében már bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat. Ezekben az országokban dokumentált és ellenőrizhető adatok alapján vagy nem változott a vendéglátóipari egységek forgalma számottevően, vagy rövid ideig tartó átmeneti és kismértékű csökkenést követően éppen emelkedett a korábbiakhoz képest, köszönhetően annak, hogy a dohányfüstös helyeket korábban elkerülő vendégek nagyobb számban jelentek meg ezeken a helyeken. A füstmentes életmódra való átállás különösebb zökkenő nélkül zajlott le és jelentősen nőtt a leszokási kedv. Mindezek miatt alaptalannak tűnnek azok a félelmek, amelyek súlyos gazdasági, valamint foglalkoztatási következményekkel, társadalmi feszültséggel számolnak.

A forgalom akár negyedének az elmaradását, a költségvetés szempontjából 50 milliárd forint kiesést prognosztizálják, ám nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy semmilyen nemzetközi vizsgálat és összehasonlítás nem támasztja alá ezeket a félelmeket – ezzel szemben a társadalomnak a halálozás miatt elvesztett életek mellett tetemes, több százmillió forintos kiadást jelent a dohányzás következtében kialakult betegségek ellátása, a rokkant nyugdíjak, a tűzesetek miatti költség – fogalmaznak az orvostársaságok.

Több egészségnyereség, mint adóveszteség

Az egészségnyereség terén igazoltan előny származik a jogszabály mielőbbi elfogadásából. Azokban az országokban, ahol bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, már az első évet követően kimutatták azt, hogy jelentős mértékben, 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizom infarktus miatti kórházi felvételek száma. Mindez természetesen az egészségnyereség mellett több tízmillió euró összegű megtakarítást is eredményezett az egyes országokban. Hosszabb távon – egyéb dohányzást visszaszorító jogszabályok megalkotását követően – 30-40 százalékos csökkenést értek el a szív és érrendszeri, valamint légzőszervi okok miatti kórházi beutalásokat illetően. A kórházi beutalások, az akut és idült egészségi ártalmak csökkenése aláhúzza azt a tényt, hogy zárt közterületeken történő dohányzás a passzív dohányzás révén komoly egészségi ártalmakat okoz.

Korábbi felmérések igazolják azt, hogy a lakosság mintegy 70-80 százaléka egyetért a jogszabályi szigorítással. A dohányosok körében is jelentős azoknak az aránya, akik egyetértenek a nemdohányzók ilyen védelmével. Más országok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a dohányzók átalakították szokásaikat és elfogadták a korlátozó jogi szabályozást. Ez a jogi szabályozás is szerepet játszott abban, hogy jelentős mértékben csökkent, illetve folyamatosan csökken a dohányzók aránya. A nemdohányzók védelme mellett ez is a jogszabály célja.

Védeni a dohányosok egészségét (is)

Magyarországon a felnőtt lakosság 36 százaléka dohányzik rendszeresen. A cél éppen a jelenlegi dohányzók érdekében – és nem ellenében – a dohányzás visszaszorítása. A szigorításnak a legfontosabb hatása – a nemdohányzók védelmén túl – éppen a dohányzók egészségének a védelme dohányzásuk csökkenése révén.

A dohányosok tisztában vannak szenvedélyük káros hatásaival. Sokan közülük le is kívánna szokni, de a dohányzás szenvedélybetegség mivolta ezt megnehezíti. Ezért is fontos egy rászokást gátló és leszokást segítő dohányfüst mentes környezet kialakítása.

A tervezet alapján a jogszabály a módosítás remélt elfogadását követően, más országok tapasztalatait is figyelembe véve betartható és ellenőrizhető. Megfelelő mértékben képviseli az egészséges életmód érdekében az egész lakosság, dohányzók és nemdohányzók érdekeit. Elfogadását az orvosi társaságok határozottan támogatják – szögezi le a nyilatkozat.

A közleményt az alábbi orvostársaságok jegyzik: Magyar Tüdőgyógyász Társaság, Magyar Kardiológusok Társasága, Magyar Hypertónia Társaság, Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, Magyar Menopauza Társaság, Családorvos Kutatók Országos Szervezete, Népegészségügyi Képző és Kutató-helyek Egyesülete, Magyar Orvosi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, Magyar Nemzeti Szívalapítvány, Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására

Kapcsolódó cikkek:
Vége: Magyarországon is betiltják a dohányzást
Rák és fájdalmak: nehezebb a dohányosoknak
Miért nem érdeklik a dohányosokat a tragédiák?
Dohányosok az onkológiákon
A light cigi is erős méreg
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
A dohányzás már nem „menő”
Tüdőrák: 95 százalékban a dohányzás a felelős
SOS segítség, hogy ne füstöljön tovább