A rákbetegek tízezrek életét menthetik meg, ha sikerül rábírniuk családtagjaikat, barátaikat, munkatársaikat, hogy vegyenek részt a szűrővizsgálatokon – jelenti ki a február 4-i rákellenes világnap kapcsán Kalotay Gábor, a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület prosztatarákból gyógyult elnöke. A betegszervezet az egymás egészségéért felelősséget vállaló összefogásra biztat minden családi, lakóhelyi és munkahelyi közösséget.
– Több százezren élünk ma Magyarországon, akik már szembenéztünk a rákkal. Ha most, a februári rákellenes világnap apropóján mindannyian csak néhány embert rábírunk a környezetünkben a szűrővizsgálatokra, akár életek tízezreit menthetjük meg. Ezzel értelmet nyerhetnek mindazon megpróbáltatások is, amelyeken a betegség miatt mi magunk átmentünk – vallja Kalotay Gábor. – Ha valakinek nincs komoly betegsége, a szűrővizsgálatok megnyugvást hoznak, ha valakinek a szervezetében rosszindulatú folyamat indult el, az önmagától nem múlik el, csak rosszabbodik és kezelés nélkül végzetessé válik – érvel a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.
Kalotay Gábor hangsúlyozza: a rákbetegségek egy jelentős része kivédhetetlen, sőt a nemzetközi tapasztalatok szerint minél magasabb az átlagéletkor egy országban, annál többen kénytelenek előbb-utóbb daganatos betegséggel szembesülni. A rendszeres szűrésekkel viszont a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a prosztatarák, a méhnyakrák vagy a bőrrák is sokkal kisebb arányban válna végzetes betegséggé, mint ma.
Az idehaza évente felfedezett 10 ezer vastagbélrákból 5 ezer végzetes, holott az 50 év felettiek vastagbéltükrözésével a rákhoz vezető polipok még a rosszindulatú betegség kialakulása előtt eltávolíthatók lennének. Évente 7 ezer nő szembesül emlőrákkal, a betegek közül többen meggyógyulnának, ha a mammográfiás szűréseken nagyobb lenne a részvételi arány a jelenleginél. Évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban idehaza, holott a nőgyógyászati szűréssel a rákmegelőző elváltozások felfedezhetők, ezzel csaknem mindenkinél el lehetne kerülni a halálhoz vezető szövődményeket. Sokkal kevesebb férfi kapna áttétes prosztatarákról diagnózist, ha 50 év felett mindenkinél rutinná válna az urológiai vizsgálat, a PSA szint ellenőrzése. Az évenkénti bőrgyógyászati rutinvizsgálattal a bőrrák is kevesebb áldozatot szedne, hiszen egy minimális beavatkozással sokkal több embernél időben, a szétterjedés előtt eltávolítanák a gyanús anyajegyeket vagy kezdeti stádiumú melanómát.
– A betegtársainkkal mi már tudjuk, hogy mit jelent az, amikor az orvos rossz hírt közöl. De ha már ott bujkál a betegség, jobb ha ez a nem várt hír mielőbb érkezik, hogy nagyobb esély legyen a gyors és teljes gyógyulásra – fogalmaz Kalotay Gábor. Hozzáteszi: a daganatos betegségekkel járó kihívások nem szabad, hogy eltántorítsanak a szűrésektől. A családi, a munkahelyi, a lakóhelyi közösségek tagjai a szűréseken való részvételben egymást támogatva és bátorítva sokat tehetnek azért, hogy az adott közösségeket hosszú távon ne szakíthassa szét egy rákbetegség.
