Az étkezéshez mindenki ért: se szeri, se száma a daganatos betegeknek javasolt, gyakran egymásnak is ellentmondó tanácsoknak arról, hogy mit kellene vagy épp mit nem szabad enni. Amint Arató Györgyi dietetikus figyelmeztet, a csodadiétaként hirdetett divatos étrendek általában féligazságokat hangsúlyoznak és nem áll semmilyen tudományos bizonyíték a hatásosságuk mögött. Jobb esetben a „se nem árt, se nem használ” kategóriába sorolhatók, ám kialakul- hatnak olyan hiányállapotok, illetve vannak olyan tápanyagok, étrendkiegészítők, amelyek kifejezetten ronthatják a terápia eredményességét, ezzel a betegek kilátásait.

Arató Györgyi

– Mind az alultápláltság, mind a jelentős túlsúly negatív hatással van az egészségre és megnehezítheti a felépülést – szögezte le az alaptézist, majd mindkét szélsőség kockázataira részletesen kitért.

Nem szabad elfogyni

Az alultápláltság nem azonos a soványsággal, hanem azt jelzi, amikor a beteg szervezete akár mennyiségben, akár minőségben nem jut hozzá ahhoz a táplálékhoz, amelyre szüksége lenne. Az étvágytalanságot okozhatja maga a betegség, ronthatnak a helyzeten társbetegségek, a rákkal járó stressz és szorongás, netán depresszió, lehet a kezeléseknek a közvetlen vagy közvetett mellékhatása is. Ha az alultápláltság hosszabb időn át fennáll, a fizikai, biokémiai és lelki tényezők összeadódnak, illetve gyulladásos tényezőkkel is kiegészülnek, egy komplex tünetegyüttes alakulhat ki, ez az anorexia-cachexia szindróma. A kóros fogyás tehát nemcsak azért következik be, mert valaki keveset eszik, hanem a háttérben az anyagcsere-folyamatok felborulása is állhat.

– Az alultápláltság lassítja a műtét utáni sebgyógyulást és felépülést, vérszegénységgel párosulva rontja a terhelhetőséget, az állóképességet, hozzájárul a kóros fáradékonysághoz, az elesettség érzetének a fokozódásához is – hangsúlyozza Arató Györgyi. A kóros fogyás – akkor is, ha túlsúlyos valaki – nem az egészséget szolgálja. A dietetikus óva int a szélsőséges megvonáson, valamely nyers- anyagcsoport kizárólagos fogyasztásán alapuló divatdiétáktól. Gyakran találkozik a „daganat kiéheztetése” témájú kérdésekkel, ám – a szakorvosokkal egyetértésben – hangsúlyozza: mivel a ráksejtek anyagcseréje jóval gyorsabb, mint az egészséges sejteké, hamarabb hal éhen a beteg, mint a rák. A legyengülés az immunrendszer működését is rontja, ezáltal a szervezetnek nincs muníciója a védekezéshez, a mellékhatások átvészeléséhez, ez pedig a daganatellenes kezeléseknek is gátja lehet.

– Ha nem tudunk eleget enni, otthoni trükkökkel segíthetünk és orvosi segítséget is kérhetünk. A kezelőorvossal egyeztetve használhatunk étvágyfokozókat vagy különféle, akár édes, akár sós ízben elérhető, akár receptre is felírható tápszereket. Az ételeket pedig dúsítási technikákkal minél kalóriadúsabbá kell tennünk – fogalmaz Arató Györgyi. Elárulja: a helyreállító mellműtéte előtt 5-6 kilót kellett híznia, ráadásul a kemoterápia ideje alatt.

Kockázatos a túlsúly

A túlsúly miatti zsírréteg nemcsak a mozgást nehezíti meg, hanem számos betegség – például épp a mellrák – rizikóját is növeli, különösen a hasi és a szervek közötti zsírszövet. Ennek magyarázata, hogy a zsírsejtek gyulladáskeltő fehérjéket és hormonokat is termelnek.

– Amíg a kemoterápia időszaka a kóros fogyással fenyeget, a hormonellenes kezeléseknek a nem kívánt hízás a kockázata, amit fokozhat a mozgásszegény életmód vagy a stressz-evés is. Azáltal, hogy leállítják a petefészek hormontermelését és egy mesterséges klimax állapota áll elő, mintegy negyedével csökken a szervezet energiaigénye. Ha ezzel tisztában van valaki, akkor a szokásos ételadagjainak csökkentésével, az energiabevitel tudatos mérséklésével, rostdúsabb táplálkozással és rendszeres mozgással elejét veheti a nagyobb mértékű hízásnak – hangsúlyozza Arató Györgyi.

Egyensúlyba kerülni

Nemcsak a testtömeg miatt fontos odafigyelni az étkezésre. A kóros fogyás együtt jár a szarkopéniával, az izomtömeg csökkenésével, a hormonellenes terápiák pedig felgyorsíthatják a csontritkulás folyamatát, ezeket a megfelelő alapanyagokkal – fehérjékkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal – ellensúlyozni kell.

A szervezetnek minden tápanyagra szüksége van, a daganatos beteg is ehet húst, tejet, tojást vagy használhat mértékkel cukrot. Nincs kategorikus tiltólista, mégis lehetnek olyan alapanyagok, amelyek fogyasztását korlátozni kell. Mellrák esetén ilyenek a fitoösztrogének, amelyek csökkenthetik a hormonellenes kezelés hatását. Bár ebben nincs egyértelmű tudományos konszenzus, Arató Györgyi antihormon terápia idején kerülni javasolja a szója és a szója alapú termékek, az őrölt lenmag, a gránátalma, a koleszterincsökkentő élelmiszerek rendszeres fogyasztását. A túlzott alkoholfogyasztás szintén növelheti az ösztrogénszintet, emellett az alkohol sok kalóriát is tartalmaz.

– Csak olyan étrend fogja az egészségünket szolgálni, amely mellett hosszú távon ki tudunk tartani. Fontos, hogy szeressük, vagy legalább idővel megszeressük, amit eszünk és iszunk. A radikális, kúraszerű nekiveselkedések ritkán tartósak. Haladjunk inkább apró lépésekkel, adjunk nagyobb esélyt a megerősítő sikerélményeknek. Adjunk időt magunknak az ízek áthangolódására. Fegyelmet kíván, hogy csökkentsük a kávéba, teába tett cukor, az ételekbe tett só, az iparilag feldolgozott élelmiszerek mennyiségét, ám néhány hónap után már azt érezhetjük furcsának, hogy korábban hogyan tudtuk olyan édesen, sósan, zsírosan vagy fűszeresen enni – mondja Arató Györgyi.

A dietetikus a gondolatait két vásárlási praktikával zárja: „Sose induljunk éhesen boltba. Ha pedig egy csábító, de egészségtelen árukat kínáló polc előtt állunk, jusson eszünkbe, hogy ott néhány másodpercig kell erősnek lennünk és továbblépnünk. Ha viszont hazavisszük az adott árut, otthon 24 órán át ott fog kísérteni a kamrában, míg végül úgyis megesszük.”