A korai stádiumú prosztatarák általában észrevehetetlen, bár alhasi fájdalmak, vizelési nehézségek felléphetnek. Előrehaladott stádiumban kismedencei, csípőtájéki fájdalom, hátfájás is előfordulhat, kifejezett fájdalmakat gyakran a csontáttétek és azok szövődményei (idegek érintettsége, csont törése, csigolya összeroppanása) képesek okozni. Szintén erős fájdalmakat válthat ki az agyi áttét, egyrészt a koponyaűri nyomás révén jelentkező erős fejfájás miatt, másrészt a központi idegrendszer károsodása miatt. Részben a daganatok által kibocsátott anyagok, részben egyes daganatellenes kezelések mellékhatásai miatt idegi (neuropátiás) fájdalmak is kialakulhatnak. Az emberek fájdalomküszöbe különböző, ráadásul egy ember fájdalomküszöbe sem állandó. A fájdalomérzet nem mindig áll arányban a tényleges külső vagy belső sérülés súlyosságával. A fi zikai és a lelki állapot változásával együtt folyamatosan változhat a fájdalomérzet is.
Leggyakoribbak a szervi, szöveti károsodás miatti nociceptív fájdalmak. A fájdalomingerek minden olyan alkalommal működésbe lépnek, amikor egy szövetet károsodás ér. Ide tartozhat a műtéti seb éppúgy, mint egy daganat növekedése által okozott fájdalom, ami a környező szövetek beszűréséből, roncsolódásából, a daganat terjedése miatti nyomásfokozódásból ered. A rákbetegek fájdalmainak nagy része ebbe a körbe tartozik: a fájdalom erőssége lehet állandó vagy hullámzó, a fájdalom mozgásra, köhögésre, sóhajtásra, nevetésre hirtelen rosszabbodhat is. Szervi fájdalmat a kezelések mellékhatásai (nyálkahártya-gyulladás, székrekedés miatti fájdalmas székletürítés stb.) is kiválthatnak. Emellett a rákbetegeket is sújthatják a daganattól és a kezelésektől független szervi fájdalmak is, a fejfájástól a mozgásszervi panaszokig.
Az idegi eredetű neuropátiás fájdalom az érzületvezető ingerek károsodása miatt jelentkezik. Ott és úgy érez a beteg fájdalmat, ahol és ahogyan „nem kellene”. Nincs ugyanis valódi fájdalominger, hanem a különféle ingerek (például simogatás) továbbítódnak fájdalomként az agyba. Előfordul, hogy egy objektíven kis fájdalmat felnagyítva érzékel a beteg, emiatt fokozott fájdalmat él át (hiperalgézia). A neuropátiás panaszok jellemzője az égő, sajgó, zsibbadó érzés, a hirtelen hasító fájdalom. Neuropátiás fájdalom előfordul cukorbetegek körében is. Prosztatarákos betegeknél okozhatja maga a daganat vagy annak áttéte, ha idegpályákat érint. De idegi tumorterjedés nélkül is jelentkezhet neuropátiás fájdalom, mivel a daganat által kibocsátott anyagok képesek lehetnek az idegpályák működését is befolyásolni. Neuropátiás fájdalom egyes onkológiai terápiák mellékhatása is lehet, például az áttétes prosztatarák kezelésekor használt kemoterápia is okozhat neuropátiás fájdalmat. A kemoterápia által kiváltott perifériás neuropátia (CIPN) az érzőidegek károsodásából adódik.
A pszichológiai fájdalom is ugyanolyan erős és valós szenvedést tud okozni, mint a szervi vagy idegi fájdalmak, a legtöbb esetben azokhoz kapcsolódik. A fájdalom szubjektív: két azonos mértékű fájdalmat nemcsak két beteg érzékel másként, hanem ugyanaz a beteg is másként érzékelheti az egyik napon, mint egy másik napon. A fájdalom megélésében a fi zikai és a pszichológiai folyamatok szorosan hatnak egymásra.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
