A nők várható élettartama évekkel meghaladja a férfiakét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy ma születő újszülött kislány 77 évig fog élni, míg egy mellette világra jövő kisfiú 68,5 évre számíthat. A 19. században a nők átlagosan még rövidebb ideig éltek, mint a férfiak, ennek leginkább a magas szüléshalandóság és az alultápláltság voltak a fő okai.

Magyarország férfi daganatokra vonatkoztatott mortalitási rátája még a közép-kelet-európai régióban is kiemelkedően magas. Magyarországot a Csehország követi, a harmadik helyen Lengyelország áll. A kelet-európai országok, közöttük Magyarország kedvezőtlen daganatos halálozási mutatói a dohányzás, nagymértékű alkoholfogyasztás, és a daganatos betegek országosan egyenetlen ellátási színvonalának következménye.

A magyarországi halálozás csökkentése elsősorban a daganatok megelőzésétől, valamint korai diagnózisától, a korszerűbb diagnosztikai módszerek és a hatékony terápiás eljárások alkalmazásától várható. Ugyanakkor mindez csak akkor járhat pozitív hozadékkal, ha a férfiakat a jelenleginél nagyobb arányban sikerül rávenni arra, hogy részt vegyenek a szűrővizsgálatokon, s betegségre utaló kezdeti tüneteikkel ne várják meg azt, amíg a panaszok elviselhetetlenné válnak.

Férfiak: későn és vonakodva fordulnak orvoshoz

2003-ban Magyarországon több mint 40 ezer(!) férfiről derült ki, hogy daganatos betegségben szenved. A férfiakat leggyakrabban a tüdőrák támadja meg, azt a vastagbéldaganatok, majd a szájüregi rákok követik. A férfiakra a nőknél is jobban jellemző, hogy nehezen vehetők rá arra, hogy részt vegyenek orvosi vizsgálatokon.

A médiában sok szó esik azon családanyák „felelőtlenségéről”, akik nem vesznek részt emlőszűrésen és/vagy nem mennek el méhnyakvizsgálatra. A férfiakat kevesebbszer éri a felelőtlenség vádja, holott a rákbetegségek jelentős része orvosolható, a korai halálos szövődmény pedig elkerülhető volna, ha a férfiak rászánnák magukat a szűrésekre – vagy ha már hamarabb nem, legalább a gyanús tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz fordulnának.

A leggyakoribb rákos megbetegedések nemek közötti előfordulási gyakorisága nemcsak a férfiak és a nők szervezetének eltérő felépítésével, hanem az életmódbeli különbségekkel is magyarázhatók: elsősorban a dohányzás és az alkoholizmus, másodrészt az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás a legjelentősebb rizikófaktorok, amelyek ráadásul rendszerint halmozottan fordulnak elő.

Szomorú statisztika, hogy számos önpusztító gyakorlatban – legjobb példa erre a dohányzás – egyes korcsoportokban a nők már felzárkóztak a férfiakhoz, mindez meg is látszik például a női tüdődaganatok szaporodásában.

Kapcsolódó cikkek:
Here- és hímvesszőrák
Prosztatarák
Tüdőrák
Szájüregi daganatok
Vastag- és végbélrák