A betegek egy jelentős részénél előfordul az onkológiai kezelések – főként kemoterápia – idején az immunrendszerben kulcsszerepet játszó neutrofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának kóros csökkenése, a neutropénia. Önmagában a neutropénia nem okoz panaszt, a beteg közvetlenül nem érez semmit a laboratóriumi érték változásából. Ám a szervezetet olyan fertőzések támadhatják meg, amelyeket máskor legyőzne.
A fertőzésre leggyakrabban a láz figyelmeztet. A fertőzés forrása nem mindig egyértelmű, az bárhonnan eredhet. Lehet tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, de a kórokozóknak kapu minden bőrsérülés is: sebek, kezelés miatti bőrelváltozások, infúziós kanül, műtéti heg, száj nyálkahártyáján lévő afták és fekélyek is lehetnek kiindulópontjai egy elhatalmasodó fertőzésnek. A lázas neutropénia a fertőzés gyors terjedési kockázata miatt sürgősségi állapot, kórházi kezelést kíván. Mielőtt tehát kemoterápia után hazamegy a beteg, legyen információja arról, hogy felszökő láz esetén hová, kihez kell fordulni!
Személyre szabottan kell értékelni a lázas neutropénia előfordulási rizikóját. Ez a kockázat függ a beteg jellemzőitől (általános állapot, kísérőbetegségek, életkor, korábbi neutropénia), a daganat típusától, a gyógyszerektől. Mivel az első kemoterápiás ciklus utáni első-második héten alakul ki leggyakrabban a fehérvérsejtszám kóros esése, ezért egy hét elteltével indokolt lehet a neutropéniát vizsgáló vérképkontroll a láz- és tünetmentes betegeknél is. Ha a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban, a kezelést követő 72 órán belül G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót adnak a fehérvérsejtszám emelésére. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, de ennek megítélése ellentmondásos.
A neutropéniától függetlenül is célszerű mindent megtenni a fertőzések elkerülésére. Tömegközlekedéskor, orvosi rendelőben például hordható szájmaszk. Gyakran kell kezet mosni, otthon is használható fertőtlenítő hatású kézmosó. Ha a beteg gyermeke, unokája közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába) jár, járványos időszakban ügyelni kell arra, hogy ne kapja el a beteg a közösségből esetleg hazavitt betegségeket. Fertőzési forrás lehet a szájüreg, ezért a rendszeres fogmosás mellett antibakteriális szájvizes öblítés is napjában többször javasolható.
Védőoltások közül az influenza elleni vakcina ingyenes minden daganatos betegnek, kérhető a háziorvostól. A védettség 2 hét alatt alakul ki, így ha nincs ellenjavallata, a szezon elején mielőbb érdemes beadatni. Azzal akár egyszerre is beadatható a pneumococcus baktérium elleni védőoltás is, ami az influenza felülfertőződése következtében kialakuló tüdőgyulladástól (mellette a középfül- és agyhártyagyulladástól, a vérmérgezéstől is) véd.
Kemoterápiás kezelések idején, illetve az immunrendszer legyengült állapotában általában nem szabad oltani, vagy ha mégis oltanak, az oltás kevésbé hatékony lehet. A kezelőorvossal mindig egyeztetni kell, hogy a betegség, a kezelések, az aktuális állapot ismeretében javasolja-e a védőoltást. Amikor a beteg nem kaphat védőoltást, az is bizonyos fokú védettséget adhat, ha a családtagjai beoltatják magukat, mert ezáltal kisebb lehet annak a kockázata, hogy hazavisznek valamilyen fertőző betegséget, amelyet elkap a beteg is.
