Dr. Noszek László, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Fül-Orr-Gégészet osztályvezető főorvosának 2023-ban a fej-nyaki daganatokról, azon belül a gégerákról elhangzott előadása ITT NÉZHETŐ VISSZA.

Kiket fenyeget leginkább a garat- és gégerák?

A garat- és gégerákok előfordulását genetikai, földrajzi és életmódbeli tényezők befolyásolják. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a legjelentősebb kockázati tényezők közé tartozik. Emellett a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, különösen a HPV-16 típus, növeli az oropharyngealis rák kockázatát. A betegség leginkább az 50 és 70 év közötti férfiak körében fordul elő, de nőknél is előfordulhat.

Garat- és gégetumorok fajtái

A garat- és gégerákokat elhelyezkedésük alapján osztályozzuk:

• Nasopharynx: az orrgarat daganatai
• Oropharynx: a szájgarat daganatai, ide tartozik a lágyszájpad, a mandulák és a nyelvgyök
• Hypopharynx: a gégebemenet mögötti terület daganatai
• Gége: a gége daganatai, beleértve a supraglotticus (gégefedő feletti), glotticus (hangszalagok) és subglotticus (hangszalagok alatti) régiókat

Milyen tünetei lehetnek a garat- és gégeráknak?

A garat- és gégerákok tünetei a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően változhatnak. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

• Tartós rekedtség vagy hangváltozás: ha a rekedtség több mint három hétig fennáll, különösen figyelmeztető jel lehet.ű
• Torokfájás vagy irritáció: hosszan tartó torokfájás, amely nem reagál a szokásos kezelésekre.
• Nyelési nehézség (dysphagia): étel vagy ital lenyelése során jelentkező fájdalom vagy érzés, mintha az étel elakadna a torokban.
• Fülfájás: különösen egyoldali fülfájás, amely nem kapcsolódik fülgyulladáshoz.
• Nyaki duzzanat vagy csomó: tapintható csomó a nyakon, amely nyirokcsomó megnagyobbodásra utalhat.
• Nem gyógyuló szájüregi fekélyek.
• Légzési nehézségek.
• Nem szándékos fogyás.

Ezek a tünetek más, kevésbé súlyos állapotok jelei is lehetnek. Ha azonban a panaszok két hétnél tovább fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében.

Vizsgálati módszerek

A garatrák és a gégerák diagnosztizálására többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre:

• Orrtükrözés: a vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet. A szakorvos homloktükör és lámpa segítségével, orrterpesz használatával megtekinti az orrüregeket, az orrkagylókat, az orrsövényt, megvizsgálja a nyálkahártyát.
• Laringoszkópia: a gége és a garat közvetlen megtekintése egy speciális eszközzel. Rövid ideig tartó, előkészületeket nem igénylő vizsgálat, amely során a szakorvos egy tükörrel megszemléli a garatot, szemlevételezi a hangszalagokat és a gégét. A vizsgálat során egy vékony, hajlékony csövet vezetnek be az orron vagy szájon keresztül a torokba, amelynek végén kamera található. Ez lehetővé teszi a gégében és a garatban lévő rendellenességek, például daganatok felismerését. A vizsgálat előtt helyi érzéstelenítést alkalmazhatnak. Gégevizsgálat előtt nem tanácsos enni: egyrészt a garatban visszamaradt ételmaradék akadályozhatja a vizsgálatot, másrészt a vizsgálat során a páciens öklendezhet, s a hányás sem zárható ki. Szükség esetén gasztroszkópia, azaz a felső tápcsatorna tükrözése is szóba jöhet.
• Biopszia: ha a laringoszkópia során gyanús elváltozást észlelnek, szövettani mintavételre van szükség. A beavatkozás során egy kis szövetdarabot távolítanak el, amelyet patológiai laboratóriumban mikroszkóp alatt vizsgálnak meg.

Képalkotó vizsgálatok:

• CT: részletes keresztmetszeti képeket készít a fej és a nyak területéről.
• MRI: még részletesebb képet ad a lágyrészekről, különösen akkor hasznos, ha idegek érintettsége gyanúja merül fel.
• PET-CT: rejtett áttétek felderítésére, illetve a kezelésre adott válasz nyomon követésére.
• Mellkasröntgen vagy mellkasi CT: a tüdőáttétek kizárására.
• Nyaki ultrahang: a nyaki nyirokcsomók állapotának felmérésére.

Laborvizsgálatok: vérkép, máj- és vesefunkciós értékek, gyulladásos paraméterek, tápláltsági állapot monitorozása.

Hogyan lehet kezelni a garat- és gégerákot?

A kezelés megválasztását elsősorban a daganat kiterjedtsége (TNM-stádium), elhelyezkedése, a beteg általános állapota, társbetegségei és a hang megőrzésére irányuló törekvés határozza meg. A terápiás tervet onkoteam közösen határozza meg.

Sebészet: a daganat teljes eltávolítására törekednek, amennyiben ez lehetséges. Azok a tumorok alkalmasak műtétre, ahol lehetséges a tumor és áttéteinek radikális eltávolítása a létfontosságú szervek megkímélésével vagy helyreállításával. A műtéti stratégia célja a radikalitás mellett az életminőség megőrzése. A műtéttel együtt történik a környező érintett nyirokcsomók eltávolítása is. Előrehaladottabb esetekben sor kerülhet részleges vagy teljes gégeeltávolításra. Az operáció nemcsak fizikai, hanem a beteg lelki felkészítését is szükségessé teszi, mivel az bizonyos esetekben a hangszalagok elvesztésével, mesterséges nyílás (sztóma) képzésével járhat együtt, amely a nyak elején helyezkedik el, megváltozhat a légzés, a táplálkozás módja, s újra kell tanulni beszélni. Az előrehaladottabb stádiumú tumorok esetén a gégét részben vagy teljesen eltávolítják. Ebben az esetben elkerülhetetlen a sztóma kialakítása: a páciens ezt követően ezen a nyakon kialakított mesterséges nyíláson keresztül jut levegőhöz. Abban az esetben, ha nem kellett az egész gégét és a hangszalagokat eltávolítani, a sztóma csak átmeneti, néhány héten át tartó megoldást jelent.

Sugárkezelés: alkalmazható önmagában (korai stádium), műtét előtt a daganat méretének csökkentésére, illetve műtét után a visszamaradt daganatsejtek elpusztítására. A modern technikák (pl. IMRT) lehetővé teszik a célzott sugárzást.

Gyógyszeres kezelés:

• Kemoterápia: előrehaladott vagy áttétes esetekben, gyakran sugárkezeléssel kombinálva.
• Célzott terápia: EGFR-gátló gyógyszeres kezelés bizonyos daganattípusokban.
• Immunterápia: olyan kezelés, amely segíti a szervezet immunrendszerét abban, hogy felismerje és elpusztítsa a daganatsejteket. Az immunellenőrzőpont-gátlók az immunrendszer „fékeit” oldják fel, így annak válasza ismét aktív lehet a tumorsejtekkel szemben.

Rehabilitáció

Bármilyen terápia is válik szükségessé a garatrák vagy gégerák kezelésére, az mind fizikailag, mind lelkileg megviseli a pácienseket. Nagyon fontos, hogy a család mellett legyenek sorstársak körülötte, akik átsegítik ezen a nagyon nehéz időszakon azzal, hogy megosztják velük saját tapasztalataikat. Az operáció után a páciensnek csöveken keresztül biztosítják szervezete táplálását, a salakanyagok és a váladékok távozását: a páciens nyakából cső vezet ki. Mindeközben folyamatos a fájdalomcsillapítás, táplálékot intravénásan és egy, közvetlenül a gyomorba vezető csövön át kap, míg a torokseb begyógyul annyira, hogy ismét lehetővé válik a természetes táplálkozás. A páciensnek ugyanakkor szinte újból meg kell tanulnia nyelni.

Amennyiben sztóma viselése válik szükségessé, a betegnek új alapokra kell helyeznie egész életét. A sztóma gondos tisztítást és odafigyelést igényel: mivel rajta keresztül a levegő közvetlenül a légcsőbe, majd a tüdőbe kerül, a por ártalmasabb, a köhögés kellemetlenebb, a légutak sokkal hamarabb kiszáradnak, mint korábban. A légutakban termelődött nyákon időnként le kell szívni, ugyanakkor a sztóma alkatrészei gyulladást, nem megfelelő tisztántartás esetén akár gombás fertőzést is okozhatnak. Megfelelő odafigyeléssel ez elkerülhető, a kockázata alacsonyra csökkenthető.

• Beszédterápia: a hang újratanulása elektromos beszédképző eszközökkel vagy nyelőcsőbeszéddel.
• Táplálkozási tanácsadás: dietetikus segítségével a megfelelő kalória- és fehérjebevitel biztosítása.
• Pszichológiai támogatás: az elszigetelődés, hangvesztés, testképváltozás feldolgozásában.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulás esélyei a daganat elhelyezkedésétől, stádiumától és a kezelésekre adott választól függenek. A glotticus régió korai stádiumú daganatainál 5 éves túlélés akár 80–90% is lehet. Supraglotticus és subglotticus daganatoknál ez az arány kedvezőtlenebb. Előrehaladott, áttétes daganatok esetén a célzott kezelések és immunterápiák meghosszabbíthatják az életet, de a betegség teljes gyógyítása ritkán lehetséges. Ugyanakkor minden betegnek megvan az esélye arra, hogy a kezelésekre legjobb eredményességgel reagáló betegcsoportba tartozzon.

A fej-nyaki daganatok túlélőinél fokozott a második daganat kialakulásának kockázata, ezért a rendszeres utógondozás kiemelt jelentőségű.

Utolsó frissítés: 2025. 04. 09.