Akut limfoid leukémia, vagyis heveny nyiroksejtes fehérvérűség – ez annak a főleg gyermekkorban jelentkező betegségnek a neve, amellyel immár nyolc éve foglalkozik a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikája, valamint a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet néhány kutatója. Falus András akadémikus, immunológus, aki a kezdetek óta segíti a munkát, az mta.hu-nak nyilatkozva azt mondta: az új kemoterápiás eljárásoknak köszönhetően az akut limfoid leukémia nagyjából az esetek nyolcvan százalékában gyógyítható. Nemzetközi vizsgálatok alapján a már gyógyult gyermekek több mint 70 százalékánál azonban a kezelés utóhatásaként évek múlva különböző betegségek jelentkezhetnek.

Ezek gyakran olyan szív- vagy veseelégtelenségek, esetleg mozgásszervi betegségek, amelyek súlyos problémát jelentenek a korábban a leukémiát legyőző gyermekek számára.

– A citosztatikus gyógyszeres kezelésről tudni kell, hogy az másként hat egy-egy betegre – magyarázta Szalai Csaba kutatócsoport-vezető az mta.hu-nak. Mint mondta, éppen ezt a jelenséget vizsgálja az általuk segítségül hívott tudományág, a farmakogenomika. Azt tehát, hogy mi ennek az észlelt gyógyszerhatásnak és mellékhatásnak a genetikai oka. Szintén fontos annak a megállapítása, hogy van-e a leukémia kialakulására hajlamosító öröklődő genetikai hajlam, melynek meglétét sokáig vitatták.

Egy magyar kutatók közreműködésével a közelmúltban megalakult nemzetközi konzorcium arra a kérdésre kívánt választ találni, hogy vannak-e olyan, amúgy gyenge hatású, de gyakori genetikai variációk, amelyek befolyásolják a betegség kialakulását. Ezek megismerésével jobban meg lehet érteni a betegség kialakulásának egyéni mechanizmusait, amely szintén hozzájárulhat az egyénre szabott terápia kialakításához.

A Nature Genetics-ben megjelent publikációból az derül ki: valóban vannak olyan velünk született genetikai variációk, amelyek befolyásolják hajlamunkat a leukémia kialakulására. A konzorcium tagjai által eddig feltárt genetikai variációk az öröklődő hajlam 80 százalékáért tehetők felelőssé – nyilatkozta az mta.hu-nak Szalai Csaba. A magyar kutatók mindezek alapján azt remélik, hogy ha a kis betegek genetikai jellegzetességeit ismerik, akkor már előre, szinte személyre szabott kezelést tudnak biztosítani a számukra. Ezzel a módszerrel pedig nem csak a leukémia elleni küzdelem lehet hatásosabb, hanem csökkenthető a mellékhatás megjelenésének esélye is.

Szalai Csaba az általuk elért eredmények hátteréről szólva hangsúlyozta: a 19 kutató együttes munkájához nagy segítséget jelentett az a részletes és szisztematikus munkával összeállított, különböző eseteket feldolgozó adatbázis, amelyhez hasonló alapos és részletes a közös kutatásban részt vevő német, angol, spanyol és kanadai tudósok hazájában sincs. Mint mondta, ez jó alapot biztosít ahhoz az általuk hosszú távúra tervezett kutatómunkához, amelyet a Nature-cikk megjelenése után is folytatnak.

Kapcsolódó cikkek:
Leukémia, limfóma: mi folyik az ereinkben!?
Leukémia: a betegség lényege és típusai
Leukémia: hiányoznak a jellegzetes tünetek
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Gyerekeket fenyegető tumorok
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel