Az agy nem tartozik a vastagbélrák áttétképződés szempontjából tipikusnak mondható rizikószervei közé: számottevően nagyobb a valószínűsége annak, hogy a májban vagy a tüdőben alakul ki másodlagos daganat, metasztázis. Annak ellenére viszont, hogy a melanoma vagy a kissejtes tüdőrák esetében nagyobb az agyi áttét kockázata, nem zárható ki a veszélye annak sem, hogy a véráram útján a vastagbélrák vagy végbélrák daganatos sejtjei is eljutnak a központi idegrendszerbe, az agyba.
Az agyi metasztázisok a legnagyobb kockázatú áttétek közé tartoznak: már egy kis méretű daganatos góc is súlyos panaszokat, életveszélyes funkcióvesztéseket okozhat. Ennek az agy központi irányító szerepe mellett az is a magyarázata, hogy a koponyában egyszerűen nincs hely semmilyen „nem odavaló” térfoglaló folyamat számára: amíg a tüdőben vagy akár a májban van némi hely a növekedésre, a zárt és tágulásra alkalmatlan koponyacsonton belül egy növekvő tumoros góc azonnal nyomásfokozódást okoz és károsíthatja az agyállományt, az egyes agyi központokat.
Az agyi áttétek kezelését megnehezíti, hogy a vér-agy gát révén az agy óvja önmagát a kémiai behatásoktól, ezáltal az onkológiai gyógyszerek sem jutnak el megfelelő hatékonysággal az agyba. Tehát e védelmi funkció agyi daganat fennállásakor épp a gyógyítást akadályozza, búvóhelyet nyújtva a ráksejteknek.
Agyi áttétek kezelésében, ha hozzáférhető helyen található és nem nagyszámú gócról van szó, szóba kerülhet a műtéti eltávolítás. Gyakoribb azonban, hogy sugárkezeléssel próbálnak javítani az állapoton. Az osztódó szövetek – mint az áttétek – érzékenyebbek a sugárdózisra, ezt használják ki az agy esetében – az agynak ugyanis nincsenek osztódó szövetei, így ellenállóbb a sugárterheléssel szemben. Mellékhatások azonban így is jelentkezhetnek, mert a sugárkezelés pozitív hatása nem azonnali, sőt a besugárzást követően – a daganatos góc körüli ödéma miatt – átmenetileg még romolhat is az állapot, mielőtt javulna.
Alapvetően két besugárzási módot lehet elkülöníteni. Ha legfeljebb 3-5 jól körülhatárolható gócról van szó, nagy dózisú, sugársebészetnek is nevezett, célzott – szakszóval sztereotaxiás – sugárkezelést alkalmaznak. Ha erre nincs mód, teljes koponyabesugárzást (WBRT) vezetnek be, hogy lassítsák a folyamat előrehaladását.
Az agyi áttétek tüneti kezelésének sorában fontos a vízelvonó (dehidráló) infúzió vagy a szteroidok alkalmazása is. A koponyaűri nyomás csökkenésével ugyanis rövid idő alatt érdemi javulás érhető el. Ez magára a daganatra nincs kihatással, ám az életveszély elhárításában, s a beteg életminősége szempontjából rendkívül fontos.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
