A vastagbélrák és végbélrák leggyakrabban a májba ad áttéteket, az elsődleges tumorról leszakadó ráksejtek a véráramba bekerülve a májban tapadnak ki legnagyobb valószínűséggel, s kezdenek daganatos burjánzásba. Ennek egyik oka anatómiai: a hasi szervek felől jövő vénás elfolyás közvetlenül a májon keresztül halad, a máj tehát az első olyan szűrő, ahol fennakadhatnak, kitapadhatnak a ráksejtek.
A vastagbéldaganatok májáttéte nem azonos a májrákkal. Bár mindkét esetben a májban növekszik rosszindulatú daganatos góc, az elsődleges májrák és a vastagbélrákból kiinduló, másodlagos májdaganat ráksejtjei alapjaiban különböznek egymástól, ezért kezelésük is más-más stratégiát kíván.
Legjobbak a kilátások akkor, ha a vastagbélhez hasonlóan a májból is sikerül sebészileg, műtéttel eltávolítani a daganatot. Alapesetben gyógyító (kuratív) célú műtét akkor jöhet szóba, ha az áttét operációjával teljesen daganatmentessé válhat a beteg. Ha ugyanis a máj teli van apró áttétekkel (multiplex metasztázis), esetleg a szervezet több más részén is ott vannak a daganatok, akkor ezek közül egy-egy daganatos gócot nincs értelme eltávolítani úgy, ha a többi ott marad a szervezetben. Ez esetben ugyanis hiába a műtéti megterhelés, az életkilátásokon a műtét nem tud javítani. Az operációnak emellett feltétele az is, hogy a műtét után elegendő jól működő májszövet maradjon vissza, a beteg általános állapota vállalhatóvá tegye a műtétet, illetve a májban lévő daganathoz hozzá lehessen férni az élet közvetlen veszélyeztetése nélkül (ilyen műtéttechnikailag műthetetlen eset lehet, ha például nagyereket is beszűr a daganat).
Az esetek egy részében a műthetetlennek bizonyuló májáttét onkológiai kezelésekkel – ha sikerül megkisebbíteni – műthetővé tehető, ezt kombinált kemoterápiás és célzott terápiás kezelés szolgálhatja. Ha az áttét műtétje semmiképp sem jöhet szóba, szintén kemoterápia és célzott terápiák szolgálhatják a betegség visszaszorítását, kordában tartását, az állapotrosszabbodás elodázását. (A vastagbélrák célzott onkológiai terápiáit más válaszainkban részletesen bemutatjuk.)
A sebészek és az onkológusok mellett a radiológusok is tehetnek a májáttétek ellen: ablációnak nevezik, amikor hőhatás vagy kémiai reakciók révén próbálják a májban lévő áttéteket roncsolni. A hőhatáson alapuló eljárások közül a leggyakoribb a rádiófrekvenciás (termo)abláció (RFA, RFTA), emellett léteznek fagyasztásos, mikrohullámmal vagy lézerrel történő kezelések is. Hőkezelés során speciális tűt szúrnak az áttétes gócokba és azon keresztül a forróság vagy a fagyasztás révén roncsolják a daganatos szövetet. Kemoembolizáció esetén a májartériába vezetett katéteren át juttatnak daganatellenes gyógyszert a célterületre, majd az érintett erek elzárásával gondoskodnak arról, hogy a szer tartósabban kifejthesse hatását. Szintén kémiai módszer az alkoholos roncsolás, amikor 96 százalékos alkoholt juttatnak be a májáttétbe. Újabb módszer az eret elzáró embolizációs gyöngyök használata. Technikailag lehetséges, de nem elterjedt, hogy apró golyócskákba zárt sugárzó ittriumot juttatnak el a májáttéthez. E módszerek javíthatnak az életkilátásokon, de a májműtétet nem helyettesítik.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
