A diagnosztikában alkalmazott képalkotó eljárások közül a röntgen minimális, a CT, PET CT (amelyek számítógép által vezérelt módon térhatású sorozatröntgen-felvételeket készítenek) a röntgenhez képest sokszoros sugárterhelést okoznak. A röntgensugárzás úgynevezett ionizáló sugárzás, amely sejtkárosító hatású, ezáltal hozzájárulhat daganatos sejtek kialakulásához is. Az ionizáló sugárzás nem rövid távon okoz kockázatnövekedést: az embert az élete során érő sugárhatások összeadódnak.
Egy rendszeresen CT-vel vizsgált gyermeknél tehát számottevően nagyobb a kockázat, mint egy idősebb embernél, hogy élete során hátránya származhat a sugárterheléssel járó vizsgálatokból. Ezzel együtt is törekedni kell a dózis csökkentésére, és csak indokolt esetben végezni sugárterhelést okozó vizsgálatokat.
Sokkal nagyobb kockázattal jár egy szükséges röntgen vagy CT elmaradása, mint az általa okozott sugárterhelés. E leletek nélkülözhetetlenek a pontos diagnózis felállításához, a műtét vagy a sugárkezelés megtervezéséhez, az onkológiai terápiák hatásának kontrollálásához, kiújulás vagy áttét megjelenése esetén a daganatellenes kezelés időben történő elindításához.
A sugárkezelés szintén nagy energiájú ionizáló sugárzás, amelyet szándékosan sejtpusztításra – a daganatos sejtek elpusztítására – használnak. Egyes kemoterápiás szerekről is ismert, hogy miközben elpusztítják a daganatsejteket, növelhetik egy későbbi rosszindulatú betegség rizikóját. Minden kezelésnek vannak tehát kockázatai. A hosszabb távon fenyegető mellékhatásokat figyelembe kell venni, viszont egy már ismert, az életet veszélyeztető daganatnál az elsődleges szempont a már felfedezett betegség meggyógyítása.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
Illusztráció: Pixabay.com
