Amint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008 májusában közzétett jelentéséből kiderül, Magyarország 2005-ben a születéskor várható élettartamban  az OECD tagállamok között majdnem az utolsó helyen állt, csak Törökország követte a rangsorban. Az OECD országok összlakosságra vonatkozó átlagos értéke elérte a 78,6 évet, sőt az országok mintegy egyharmadánál meghaladta a 80 évet. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon egy 2005-ben megszületett fiú átlagosan 68,6 évre, egy lány 76,9 évre számíthatott.

1960 óta harminc ország mindegyikében növekedett a várható élettartam, de ez Magyarországon alacsonyabb arányú volt mint máshol. A daganatok okozta halálozásban pedig Magyarország a legrosszabb helyen áll: itthon 100 ezer emberből 346 hal meg rákban, az OECD átlag 227 halálozás. Összességében 1980 óta a rákos megbetegedések okozta halálozás az OECD országok többségében a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent. Ez alól a tendencia alól csak négy ország kivétel: Magyarország, Görögország, Lengyelország és Spanyolország.

Hazánkban évente mintegy 32 ezer ember hal meg rosszindulatú daganatos betegség következtében, közülük több mint 7 ezer ember emlőrák, méhnyakrák, vastagbélrák és végbéldaganat miatt, azaz olyan betegségekben, amelyekben létezik hatékony szűrővizsgálat. A tüdőrák, valamint a vastagbélrák és végbélrák miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az Európai Unió többi tagállamában. A férfiaknál és nőknél egyaránt vezető halálok a tüdődaganat. A nőknél ezt követi az emlőrák és a vastagbélrák, a férfiaknál a vastagbélrák és végbélrák, valamint a szájüregi daganatok.

Az elsődleges okok között az ÁSZ-jelentés a környezetszennyezést, az egészségtelen életmódot, a gazdasági fejlettség hiányosságait, valamint a társadalmi egyenlőtlenséget említi.

Kapcsolódó cikkek:
Szűrővizsgálatok
Nőket veszélyeztető rákok
Férfiak tumoros megbetegedései
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés