Ezúton szeretném megköszönni a kérdéseimre kapott válaszokat. Sok mindent megtudtunk, de még mindig a segítségükre szorulunk, mivel kezelőorvosunk nagyon szűkszavú.
Előző levelemnél még nem volt meg a csontizotóp eredmény, most azonban már igen, ami a következő: a beteg által prezentált mellkasi CT vizsgálat alapján a jobb oldali bordaelváltozás az I. borda usuratiojának jele lehet, bár a III. hátsó ívének érintettsége szcintigráfisan nem zárható ki, erre célzott rtg. vizsgálat javasolt.
A rtg. vizsgálatra nem kaptunk beutalót, kaptunk viszont szív ultrahangra és EKG-ra. A javasolt kemoterápiás kezelés Taxol-Avastin adagolása. Az interneten elolvastam mindkét gyógyszer tájékoztatóját. Nagyon ijesztő mellékhatásokat írnak.
Az adagolás 3 hetente történne, az első október 21-én. Semmilyen előzetes kúrát nem javasolt az orvos, amit például a Taxol adagolás előtt írt a tájékoztató.
Szeretném megkérdezni, hogy édesanyám egyedül lakik, szükséges-e, hogy valaki hozzáköltözzön a kezelés idejére? Nem lehet, hogy csak időhúzás ez a hétről-hétre új vizsgálat kérése?
Egy hónap alatt sokat romlott az állapota, nagyon erős fájdalmai vannak. Várható javulás, vagy a terjedő rák és a gyógyszerek mellékhatásával lesz vége?
A csontizotóp vizsgálatnak valószínűleg nem ez a teljes lelete. Feltételezhető, hogy a vizsgálat során dúsulást láttak az I-es bordánál, ahol a daganat „kirágja” (szakszóval uzurálja) a bordát. A III-as borda hátsó ívén is felveti a vizsgáló a csontáttét lehetőségét, s ennek további megvizsgálására célzott bordaröntgen elvégzését javasolja.
Az édesanyjánál tervezett kezelés miatt van szükség EKG és szív ultrahang vizsgálatra, mert ezeknek a készítményeknek az adagolását csak akkor lehet megkezdeni, ha a beteg szívműködése, illetve a szív pumpafunkciója rendben van, ez utóbbi jól ábrázolódik a szív ultrahang (echocardiographia) vizsgálaton.
A gyógyszereknek valóban lehetnek mellékhatásai, ezért is fontos, hogy az esetleg jelentkező szokatlan dolgokról a beteg beszámoljon orvosának, illetve a kezelés megkezdésekor tisztázzák, hogy milyen esetben kell soron kívül kontrollra jelentkezni vagy orvoshoz fordulni. Tekintettel arra, hogy a levelében említett két gyógyszerkészítményt már abban az időszakban törzskönyvezték (kapták meg rá a gyógyszerhatósági engedélyeket), amikor a gyógyszerek mellékhatásait már sokkal jobban követték és dokumentálták, mint mondjuk két-három évtizede, érthető, hogy ezeknek a daganatgátló készítményeknek a tájékoztatói számos lehetséges mellékhatást sorolnak fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem minden hatás jelentkezik minden betegnél, s az ilyen részletes tájékoztatásnak az az értelme, hogy a beteg tudja, hogy egyes tüneteknél mi a teendő.
A fájdalma miatt megfelelő fájdalomcsillapító beállítása szükséges, amelyet bármely orvos, pl. a háziorvos is megkezdhet, illetve az onkológustól is kaphatnak erre vonatkozó tanácsot, javaslatot. A fájdalmakba nem szabad belenyugodni, azokat akár gyógyszerváltással, akár dózisnöveléssel kezelni kell, erről is részletesen olvashat kapcsolódó cikkeink között.
A most tervezett kombinált kezelésnek az a célja, hogy gátolja vagy lassítsa a daganatsejtek növekedését, s így lehetőleg csökkenjen a daganatos gócok mérete, amivel párhuzamosan csökkenhetnek a beteg panaszai, tünetei is. Ezáltal megvalósulhat az a cél, hogy az áttétes betegség rosszabbodása lassuljon vagy megálljon, legalábbis egy időre, s hogy így a beteg a lehető legtovább megőrizhesse életminőségét, mindennapi aktivitásának képességét. Azt, hogy ez a cél megvalósul-e, részben a kontroll képalkotó vizsgálatok támaszthatják alá, amelyekre várhatóan 2-3 hónap múlva kontrollként sor kerülhet.
A terápia lényege, hogy a daganatok érhálózatát igyekeznek sorvasztani, e kezelésről bővebb felvilágosítást találhat a www.daganatoserek.hu oldalon is.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Csontáttétek
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
A csontáttét kezelése is járhat mellékhatással
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Előzmény:
Emlőrák, áttétek
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák, fájdalmas csontáttétek
Gyógyszer a mellrák csontáttétjének kezelésére
Májáttét, csontáttét mellrákban
Emlőrák, majd gerincrák, rákmarker
Csontáttétes mellrák esélyei
Csontáttétes mellrák
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
