Édesanyámnak 2003-ban jobb felsőlebenyi lobectomia történt adenocc miatt. Postop. kemoth. nem történt. Rendszeresen járt kontrollra. 2007. szept-i mellkas CT recidiva lehetőségét vetette fel, de ezt broncoscopia nem igazolta. Ez év februárjában megfázás kapcsán mellkas rtg készült, melyen kétoldali disszeminált elváltozás volt látható. Bronchoscopia, a BS9-ből cytol. történt, mely adenocc-t igazolt. Onkoteam döntése alapján Gemzar-Cisplatin kezelésében részesült.
Rtg. eredmény a IV/1 kemo után. 2009. 06. 19-én Emphysemas mellkas. cor norm. Sima felszínű rekeszek. Szabad lat. sinusok. Mko. diffuzan gombostűfejnyitől cseresznye nagyságúig terjedő diseminalt, helyenként konfluáló kerek kerekárnyék, mk hilus tömöttebb. (A korábbi felvételekhez képest st. idem)
EKG, RR. TS vizsgálati eredmény IV/2 kemo után 2009. 07.03-án Sinus ritmus, tachycard szívműködés, kp. tengelyállás 110/perc frekvencia. PQ 120 msec. QRS 80 msec. Átmeneti zóna V4-ban.
Szeretnék választ kapni Önöktől, hogy a fent leírtak köznyelvre fordítva mit jelentenek, van-e túlélési esély? Valamint a Magneter használatával érhető-e el javulás az állapotában?
A kontroll röntgenen mindkét oldalon (mko) a tüdőben többszörös áttétek (kerek árnyékok) vannak, amelyek egymással helyenként összefolynak (confluálnak). Az, hogy mindkét (mk) hilus tömöttebb, azt jelenti, hogy itt erősebb árnyékot látnak a szokásosnál, valószínűleg megnagyobbodott nyirokcsomók okozzák ezt, mert tüdőben lévő daganatoknál gyakran áttétetek alakulnak ki a tüdőkapuban (a hilusban) lévő nyirokcsomókban is. A vélemény ugyanakkor azt mondja, hogy a korábbi felvételhez képest változatlan a helyzet (st idem, azaz status idem), ami azt jelenti, hogy az alkalmazott kemoterápiás szerek mellett stagnál a betegség.
Az EKG-ban a tachicard szívműködés azt jelenti, hogy a szokásosnál gyorsabban ver a szív. A szívütések szokásos gyakorisága (frekvenciája) percenként 60-80 ütés, itt az EKG leírás alapján 110-t ver a szív percenként.
Köznyelvre lefordítva mindez azt jelenti, hogy a mellkasban szétterjedt betegségről van szó (a küldött leletek alapján nem lehet megmondani, hogy a hasban, a csontban illetve más szervekben van-e áttét).
Utolsó kérdésére vonatkozóan: nem áll rendelkezésre olyan tudományos irodalmi adat, amely alapján azt lehetne mondani, hogy a levele végén kérdezett beavatkozással/eszközzel lehetne-e javítani édesanyja állapotán.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Sugárkezelés a tumorok ellen
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Négy ráktípusban vethető be az érgátló terápia
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellhártyarák fájdalomcsillapítása
Előrehaladott mellhártyarák
Tüdőrák: fájdalommentes időnyerés
Tüdőrák fájdalmas kemoterápiája
Tüdődiagnózis
Tüdődaganat kisebbítése
Nem kissejtes tüdőrák
Tüdőrák: mozgás és étrend
Tüdőrák: hihetetlen gyors leépülés?
Kissejtes tüdőrák külső jelek nélkül?
Tüdővel kapcsolatos elváltozás
Tüdődaganat tünet nélkül
Tüdőrák: hogyan tovább?
Nem kaphatok kezelést?
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kissejtes tüdőrák 2.
Kissejtes tüdőrák
Halálos cigaretta
