Ezúton szeretnék Önöktől egy őszinte választ kapni a következő kérdésemre. A nagynénémnél mellrákot diagnosztizáltak. Megműtötték a bal mellét, de nem operálták le teljesen. A műtét után megkapta a sugár- és kemoterápiás kezelést. Az ezt követő vizsgálatokon kiderült, hogy újabb daganat van a mellében, valamint a hónalj nyirokcsomókban és a hátsó bordáknál is. Jelenleg is kapja a sugár- és kemoterápiás kezeléseket. Valamint egy gyógyszeres kezelést is. Az orvosok elmondták, hogy nem műthetik már meg. A pontos körülményeket nem tudom.
A nagynéném még csak 48 éves. Önök szerint van esélye a túlélésre? Vagy meddig élhet még? Mik azok a kezelések vagy módszerek amiket alkalmazhat még? Kérem segítsenek, nagyon aggódunk érte. Mi az amit mi hozzátartozók tehetünk még?
Feltételezhető, hogy azért nem került sor műtétre, mert az emlőben, esetleg a hónalji nyirokcsomókban lévő daganat eltávolítása ellenére sem lenne daganatmentes a beteg, hiszen levelében azt írja, hogy a rosszindulatú folyamat megtámadta a bordát is hátul. Amennyiben a műtét utáni (adjuváns) kezelés után hamar kiújult a daganat, akkor valószínűleg a szokásosnál agresszívebb folyamatról van szó. Az onkológiai kezelésnek ilyenkor az a célja, hogy a folyamat előrehaladását lassítsa azáltal, hogy gátolja a ráksejtek osztódását, s így az áttétek gyors növekedését, illetve késlelteti más szervekben áttétek megjelenését. Az, hogy meddig élhet a hozzátartozója, függ attól is, hogyan reagál a kezelésekre a betegség, illetve milyen gyorsan jelennek meg esetleg más szervben is áttétek.
A család sokféle módon segítheti a daganatos betegséggel küzdő hozzátartozóját, de nincsenek általános receptek. Azt kell kipuhatolni, hogy a beteg milyen segítséget szeretne kapni, illetve mit tud elfogadni. A betegek egy része nem szereti, ha igyekeznek ellátni helyette a feladatokat (bevásárlás, háztartási munkák), mert úgy érzi, hogy ezáltal már haszontalanná, teherré vált, más beteg viszont esetleg örül ennek. Van aki örülne, ha elmehetne 1-2 hétre a család nyaralójába, más ezt száműzésként értékelheti. Van aki akkor sem szívesen fogadja el, hogy elkísérjék vagy autóval elvigyék kezelésre, amikor rászorulna erre, mert a lakóhelyétől távolabbi onkológiai centrumba jár. A legtöbb beteg azonban örül, ha érzi, hogy foglalkoznak vele, s próbálnak segíteni. Azt, hogy mire lenne szüksége, ugyanúgy meg lehet vele beszélni, mintha egészséges ember lenne – tehát az aggódó család és a közelebbi-távolabbi rokonok közötti korábbi kommunikáció lehet legtöbbször az alapja annak, hogy most megtudják, mi jelentene segítséget a hozzátartozójuknak.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Fájdalomcsillapítás
Emlőrák: semmit sem szabad halogatni
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Sugárterápia a tumorok ellen
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák, C5
Melldaganat, kórszövettani lelet
Antihormon terápia mellrák után: 2 vagy 5 év?
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák műtét utáni kezelése
Mellrák optimális kezelése
Emlőrák, nagy fájdalmak
Mellrák bizonytalanságai
Panaszok a műtött mellben
Fájdalom a műtött mellben
Mellműtét utáni fejlemények
Mellműtét, majd alacsony fehérvérsejt
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Mellrák, magas trombocitaszám
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Mellműtét utáni helyreállítás
Emlőműtét, csecsemőmirigy
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
