Anyósom 53 éves, diagnosztizálták, hogy emlődaganata van. De már a májában ill. a tüdejében is nagyfokú áttétek vannak. Fájdalmait már sima fájdalomcsillapítóval nem tudjuk enyhíteni, de még egy csontizotóp vizsgálatra várunk, ami pénteken lesz.
Addig amíg eredmény nem lesz, addig nem kap felírt gyógyszert! Mihez kezdjünk vele? Mik az esélyei? Mivel nagyon gyorsan épül le, nem eszik szinte semmit, ellátni magát nem tudja. Másfél hónap alatt lefogyott 15kg-t.
Amennyiben „sima” fájdalomcsillapítóval nem lehet enyhíteni a tüneteket, akkor „nem sima” fájdalomcsilllapítót kell adni, vagyis olyan erősebb vagy erős hatású készítményeket, amelyeket bármely orvos, akár a háziorvos, az ügyelet, akár az onkológus felírhat. A beteg fájdalmainak csökkentése egy gyógyíthatatlan betegségben mindent megelőző fontosságú szükséglet!
A fájdalomcsillapítók megfelelő alkalmazására már több mint 20 éve kidolgozta a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a fájdalmak lépcsős csillapításának elméleletét és gyakorlati javaslatát. Bizonyos speciális esetekben a fájdalomambulanciák is segíthetnek a nehezen uralható fájdalmak kezelésében, de az Önök esetében nem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy szükség lehet „erősebb” vagyis hatékonyabb fájdalomcsillapító felírására.
A fájdalomcsillapító dózisának beállítása az orvos és a beteg kommunikációján alapszik, mivel a fájdalom szubjektív dolog, azonos betegségben is másképp élik meg a betegek a fájdalom intenzitását. A fájdalomcsillapítót beállító orvos a beteg panaszaira támaszkodik.
Amennyiben a csontizotóp viszgálat csontáttéteket is jelez, akkor bizonyos esetben a fájdalmas csontterület sugárkezelése jöhet szóba, de ekkor is fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás. Bizonyos típusú csontáttéteknél úgynevezett biszfoszfonát kezelések adására is szükség lehet (tabletta vagy infúzió formájában), amelyek a további csontáttétek kialakulását lassítják, illetve az úgynevezett „csonttal összefüggő események” (törések, csigolya összeroppanása) kialakulását gátolják, késleltetik, ezzel a beteg életminőségét javítják. A biszfoszfonát kezelés a csontfájdalmak mérséklődését is eredményezheti. A célzott sugárkezelésnek is csontáttétes esetben a fájdalomcsillapítás fontos célja.
Amennyiben 15 kg-os fogyás alakult ki, a további testsúlycsökkenés akadályozására az onkológus gyógytápszerek adását javasolhatja, amelyeket szakorvosi javaslat alapján a háziorvos is felírhat a továbbiakban. Az onkológus dönthet úgy is, hogy egyéb kezelésre is szükség lehet a nagy fogyás miatt, például írhat megasterol tablettát vagy szirupot, amelyet daganatos betegségekkel összefüggő erős fogyásban lehet alkalmazni, s mely készítményeket jelenleg ismét támogatja a társadalombiztosítás.
Az itt felsorolt gyógyszerkészítmények (fájdalomcsillapító, biszfoszfonát, tápszer, megasterol) és a sugárkezelés alkalmazása nem gyógyító célú, hanem az úgynevezett palliatív (tüneti) ellátás része. A célja az, hogy az adott lehetőségekhez képest a beteg számára minél elfogadhatóbb életminőséget lehessen biztosítani, kínjait, fájdalmait a legjobban lehessen enyhíteni, hogy életének ebben az utolsó szakaszában a lehetőségeihez képest méltósággal, minél kevesebb fájdalommal élhessen.
Kapcsolódó cikkek:
Részletes információk a fájdalomcsillapításról
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Csontáttétek a daganatos betegségben
Emlőrák
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák: áttét esélyei
Emlőrák következtében csontáttétek
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák sok áttéttel
Sokszoros áttétek
Mátáttétes emlőrák következményei
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
