A csírasejtes daganat valóban többnyire a herében keletkezik, és a fiatal, 20-40 év közötti férfiak leggyakoribb rosszindulatú betegsége. A daganat az esetek túlnyomó többségében a herében jelentkezik, de minden körülbelül 100. esetben a folyamat nem a herében, hanem a herén kívül alakul ki, tehát vannak úgynevezett extragonadális (nem a nemi mirigyekben jelentkező) daganatok is, amelyek általában a test középvonalában alakulnak ki, az Önök esetében a gátorüregben (vagyis a mellkasban a két tüdő közötti azon területen, ahol a gerinc előtt elhelyezkedik a szív, futnak a nagy erek, a nyirokerek, a nyelőcső, a légcső).

Az extragonadalis daganatok általában későbbi stádiumban kerülnek felfedezésre, mert rejtetten növekednek, a mellkasüregen kívül kialakulhatnak a hasüregben, a hashártya mögötti területen, illetve a koponyában is. Szövettanilag az extragonadalis csírasejt tumorokat ugyanúgy seminoma típusú és nem seminoma típusú daganat-csoportokba sorolják, mint a hererákokat, s az alkalmazott kemoterápiás kezelés is hasonló.

Az úgynevezett nem-seminoma típusú csírasejtes daganatnál, amelynek több szövettani altípusa van, gyakran megemelkednek a tumormarkerek, vagyis egyes anyagok szintje a vérben utalhat a betegség aktivitására. Ennél a betegségnél is az AFP és ß-HCG szinteket mérik  (utóbbi onnan is ismerős lehet, hogy a terhességi tesztek során is ezt értékelik).

A nem-seminoma csírasejt tumorokban tehát a szérum-tumormarkerek (AFP, ß-HCG) gyakran emelkedettek, melyeknek fontos szerepük van a diagnózis felállításában, a betegség stádiumának meghatározásában és a terápia nyomon követésében, valamint prognosztikai (előre mutató) értékük is van.

Az esélyekről nem tudunk nyilatkozni, de levele alapján valószínűsíthető, hogy áttétes (metasztatikus) folyamatról van szó, azaz a tumorsejtek immár a szervezet több részében megtalálhatók. A kilátások, vagyis a túlélési idő hossza, illetve az esetleges gyógyulás esélye a daganatos folyamat kiterjedtségén túl attól is függ, hogy a beteg hogyan reagál a rendelkezésre álló kezelésekre.

A csírasejt daganatok kemoterápiára (seminoma + nem-seminoma) és radioterápiára, azaz sugárkezelésre (seminoma) kiemelten érzékenyek, így helyesen megválasztott és vezetett komplex daganatellenes kezelés mellett a potenciálisan gyógyítható rosszindulatú daganatok egyik modellje a betegség.

A beteg, illetve arra feljogosított hozzátartozója ezekről a kérdésekről a kezelőorvostól kaphat felvilágosítást. Elsősorban a betegnek van joga tudni, hogy mivel néz szembe, mi vár rá, de teljesen érthető módon egy rosszindulatú daganat kiderülésekor a beteg még nem biztos, hogy teljesen részelteiben szeretné tudni a lehetőségeit, azonban amennyiben az orvosnak erre vonatkozó kérdéseket tesz fel, megfelelő felvilágosítást kell kapnia. A rákos betegségekkel kapcsolatos kommunikáció az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan megváltozott, a betegek felvilágosítását már az 1997-es egészségügyi törvény is előírja, s a rákos betegségekkel kapcsolatos kommunikációval kapcsolatos társadalmi elvárások is abban az irányban változtak, hogy a betegek igyekeznek egyre több információt kapni a betegségükről, hiszen ez teszi lehetővé, hogy ismerjék, megértsék a lehetséges onkológiai kezeléseket, s az orvossal együttműködve biztosítani lehessen a hatékony kezelést.

Kapcsolódó cikkek:
Here- és hímvesszőrák
Hererák: megelőzni nem, gyógyítani lehet
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Az önvizsgálat nem a nők „kiváltsága”
A herék önvizsgálata

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Csírasejtes tumor kezelése
Áttétes hererák 22 évesen
Eltávolított here
Hererák és mellkasfájdalom
Hererák kiújulása
Felépülés a hererákból