Barátnőm 32 éves és most „vallotta be”, hogy azért olyan feszült mostanában, mert mindkét melle teli van kisebb-nagyobb csomókkal, s nagyon fél attól, hogy rákos vagy az lesz. De amíg csak lehet, „nem akarja a beteg emberek életét élni”, ezért nem ment el orvoshoz. Valószínűleg ennek mélyebb okai is lehetnek, mert egyébként egy nagyon egészségtudatos nőről van szó: nem elhízott, nem dohányzik, minden más szűrővizsgálatra eljár, idén már volt hasi-kismedencei ultrahangon, korábban laborvizsgálaton, nőgyógyászati citológián 3 éve volt utoljára, rendszeres véradó is, ezek a vizsgálatai rendben is vannak, egy minimális pajzsmirigy alulműködése van, azt is kontrollálják. Tehát nem az orvosoktól irtózik, hanem ettől a bajtól, ami leblokkolja a cselekvésben.
Elmondása szerint ezek a csomók (nem tudom, hogy mostanában változtak-e) még tinédzserkorában, a menstruációja megjelenése után alakultak ki, tehát már 15-20 éve megvannak, s rossz hullámaiban szorong ezek miatt. A melle nem fáj sosem, semmilyen panasza nincs, menstruációja szabályos, évek óta nem szed már fogamzásgátlót, még nem szült. Talán valamilyen örökletes dolog lehet, mert az anyukájának, aki most 63 éves, már többször vettek ki csomókat a melléből, mindig jóindulatúakat, ő évente-kétévente jár ellenőrzésre, s három-öt évente kivesznek egyet-egyet szövettani vizsgálatra.
Elolvastam amit találtam a rovatban, ezek alapján fibroadenoma vagy masztopátiás csomók lehetnek, ha már valóban tizenéves korában megjelentek. Tudom, hogy vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni ebben, viszont arra kérném, adjon orientációt arra:
1. A fentiek alapján melyik betegségek kerülhetnek bele a „legvalószínűbb diagnózis” nagy kalapba?
2. Az adott betegségek, amelyeket az 1-es pontban megnevez, az átlagosnál magasabb rosszindulatú emlőrák kockázatot rejtenek-e?
3. Ezek a lehetséges emlőbetegségek örökölhetők-e?
Próbálom rávenni egy emlő UH vizsgálatra, tudom abból már többet lehetne tudni, majd esetleg biopsziából. Tisztában vagyok vele, hogy nem ez az e-mail fogja megoldani a gondot, viszont kérem, hogy segítsen a fenti információkkal.
A legvalószínűbb diagnózisok közé, ahogyan Ön is írja a masztopátia (mastopathia fibrosis cystica) és a fibroademoma tartoznak. Az előbbi nagyon gyakori emlőbetegség, előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával, a menopauzág fokozatosan nő. Egyes irodalmi adatok szerint a nők felét-kétharmadát érinti. Nagyon gyakran többgócú betegség. Csak nagyobb cisztózus képletek esetében jön szóba sebészi beavatkozás eshetősége. Néha a cisztában papillóma (növedék) alakulhat ki, ezeknél a papillomáknál kis valószínűséggel, de fennállhat rosszindulatúvá válás esélye.
A fibroadenoma az emlő jóindulatú daganata, nem szokott elrákosodni. Ezeket akkor szokták eltávolítani, ha növekedést mutatnak.
Ezek az emlőbetegségek, bár gyakoriak, nem tekinthetők örökletesnek.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Jó és rosszindulatú daganatok
Emlőrák
Emlőszűrés és a mellek önvizsgálata
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Genetikai kristálygömb: akarjuk tudni meddig élünk?
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Jóindulatú melldaganat műtéte
Fibroadenoma C3 a mellben
Sokadik fibroadenoma, tervezett gyermekvállalás
Fibroadenoma és ciszta a mellben
Fibroadenoma a mellekben?
Fibroadenoma: ciszták vagy kiújulás?
Fibroadenoma lelete
Fibroadenoma és ciszta a mellben
Benignus daganat a mellben és fogamzásgátlás
Jóindulatú daganat jellemzője
Emlőtumor szövettani vizsgálata
Mammográfia utáni mintavétel
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellműtét után 9 hónappal
Fogamzásgátló?
Mammográfia: adenoticus emlők