A különböző daganatok eltérő valószínűséggel adnak csontáttétet: az emlőrák, tüdőrák, veserák, prosztatarák mellett gyakran megjelennek a daganatos gócok a csontokban is, illetve csontáttétek jellemzik a myeloma multiplex elnevezésű hematológiai (vérképzőrendszeri) betegséget is.

A csontáttétek úgy alakulnak ki, hogy a szervezetben lévő úgynevezett áttétes daganatból ráksejtek vagy néhány ráksejtből álló sejthalmazok válnak le, s ezek a sejtek eljutnak a vérárammal, esetleg a nyirokkeringés révén a csontokba, ott megtelepednek, majd a ráksejtek növekedni kezdenek, pusztítva a daganatos kis góc körüli csontállományt, s így „felfalva” a környező csontot.

Ugyanakkor a csontokban megtelepedő daganatsejtek olyan anyagokat is kiválasztanak, amelyek hatására felborul a csontépülés és a csontlebomlás egyensúlya. A csontlebomlás során az osteoclast aktivitás fokozódik, a csontépülés kapcsán az osteoblast aktivitás. A csontban lévő daganatos góc körül kóros csontszerkezet alakul ki. A csont anyagcseréjének változása a csontszilárdság csökkenéséhez és a törési hajlam növekedéséhez vezethet. A csontáttét fájdalmat is okozhat.

Amikor a csontszerkezet felritkul az áttétes folyamatnál, akkor beszélünk litikus csontáttétről, amikor a kóros csontszerkezeti eltérésre kalciumlerakódás jellemző, akkor beszélünk osteoplasztikus csontáttétről. (A prosztata daganatra gyakran az oszteoplasztikus áttétek jellemzőek.) Vannak olyan betegek, akiknél a csontáttétek mindkét fajtája jelentkezik, ekkor kevert típusú csontáttétekről beszélünk.

A csontáttétek kezelésére többféle lehetőség van. Amennyiben eltört, és teherhordó csontról van szó (például gerinccsigolyáról, combcsontról), megkísérlik műtétileg megoldani a helyzetet. A gerinccsigolyáknál ez azért is fontos, mert egy összeroppanó csigolya nyomhatja a gerincvelőt, és az idegpályák összenyomása mozgászavart, bénulást eredményezhet. Ekkor a gerincvelőt igyekeznek műtétileg felszabadítani a nyomás alól (úgynevezett dekompressziós műtétet végeznek).

Az áttétes csontok sugárkezelése csökkentheti a fájdalmat, stabilizálhatja a csont szerkezetét, csökkenti a törési veszélyt, illetve pusztítja az áttétben lévő rákos sejteket is.

Bizonyos esetekben, ha a vérkép eredmények is lehetővé teszik, van lehetőség izotópkezelésre is. Ekkor a beadott izotóp a csontáttétek területén halmozódik, így pusztítja a daganatos gócokat.

Legelterjedtebben a biszfoszfonát tartalmú kezelést alkalmazzák tabletta vagy infúzió formájában. Ezek mellett a gyógyszerkészítmények alkalmazása mellett nemcsak a csontáttétekkel kapcsolatos fájdalom csökken, hanem igazoltan csökken az úgynevezett „csonttal összefüggő események”, vagyis a törések, összeroppanások, gerincvelő sérülések száma. A kezelés késlelteti a további áttétek megjelenését, stabilizálja a károsodott csontszerkezetet. Előnye az is, hogy nemcsak egy-egy csontterületet lehet vele kezelni (mint például műtétnél vagy sugárkezelésnél), hanem a teljes vázrendszer területére eljut. A biszfoszfonátok képesek a daganat által előidézett csontlebomlást, csontleépülést lassítani.

Kapcsolódó cikkek:
Csontáttétek a daganatos betegségben
Csontfájdalmak sajátos kezelése
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugárterápia a tumorok ellen
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Gyanús csontfájdalom: csontáttét?
Csontáttét és izotópos fájdalomcsillapítás
Nagy csontfájdalom
Gerinc metasztázis
Csontáttétes tüdőrák esélye
Csontáttétek ellátása
Aggasztó csontizotóp
Emlőrák, csontáttétek, konzílium
Emlőrák következtében csontáttétek
Csontvizsgálat menete
Elkeseredett tüdőrákos nő
Agydaganat és csontfájdalmak
Hasnyálmirigyrák
Prosztatarák csontáttéttel
Áttétek, nagy fájdalmak
Csontáttét fájdalmai
Áttétek a gerincen