Az anyósomnak polip volt a végbelében, amit műtéti úton eltávolítottak, kemót is kapott és 1,5 évig tünetmentes volt. Majd a vizsgálatok alapján találtak a tüdejében is, és kemoterápiát változtattak nála, amit 1 évig kapott. Viszont a legújabb eredmények szerint „az L.V csigolyatest csaknem egészét érintő szerkezeti átépülés, nagy valószínűséggel osteoplastikus metastasis”, ami ha jól tudom, csigolya áttét!?
Az lenne a kérdésem, mennyi esélye van túlélni és milyen alternatív gyógymódok vannak? És mennyiben befolyásolja az állapotát, ha már ő feladta?
A végbélben lévő elváltozás valószínűleg nem jóindulatú polip, hanem rosszindulatú daganat volt. Amennyiben a végbélműtét után a beteg kemoterápiás kezelést is kapott, ami feltehetőleg műtét utáni (adjuváns) kezelés volt, ennek a célja a későbbi kiújulás kockázatának csökkentése, elodázása volt (illetve lehet, hogy már ekkor sem sikerült teljesen eltávolítani a daganatos betegséget, és ezért került sor kemoterápiára, de ez leveléből részletesen nem derül ki).
Levele alapján valószínűleg áttétessé vált a betegség, ekkor indult újabb kemoterápia, hogy lassítsák a betegség továbbterjedését. A jelenlegi képalkotó vizsgálat csontáttét megjelenésére jellemző csontszerkezeti eltérést ír le az V. ágyéki csigolyában – a többi csont esetleges érintettsége nem derül ki leveléből.
Áttétes, nem műthető betegségnél a kezelések célja sok esetben a daganatos folyamat lassítása, így a daganattal összefüggő, életminőséget rontó tünetek jelentkezésének időbeli késleltetése. Sajnos nem tudunk olyan alternatív gyógymódot javasolni, amelyről igazolt lenne, hogy jelen állapotban biztosan megnyújtja a túlélést vagy javítja a beteg állapotát.
Egy folyamatosan terjedő rosszindulatú betegséggel való küzdelemben valóban előfordul, s érthető is, hogy a beteg feladja, esetleg depresszió alakul ki – ez, amennyiben társul azzal is, hogy a beteg önmaga már nem küzd, nem működik együtt a terápiák eredményessége, erőnléte fenntartása érdekében, befolyásolhatja negatívan a terápia hatásosságát. Amennyiben azon az osztályon, ahol a beteg kezelése folyik, van pszichológus vagy pszichiáter, ő nyújthat segítséget, illetve esetleg érdemes helyben utánanézni annak, működik-e a sorstársakat összefogó betegklub, mert sok betegnek ezek a közösségek, illetve önkéntesek adnak kapaszkodót, érzelmi támogatást.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Csontáttétek
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Fájdalomcsillapítás
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Áttétes végbélrák nagy fájdalmai
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
