Daganatok vérelzárása? (jelige: devitalizáció)

Véletlenül találtam rá egy cikkre, ami a devitalizációról szól. Azt írták, hogy Csehországban fejlesztette ki egy orvos még az 50-es évek vége felé. A lehető leghumánusabb kezelési mód rákbetegeknek, mivel itt nem az immunrendszer legyengítéséről van szó. A devitalizáció a daganat artériás és vénás érrendszer vérellátásának a célzott elzárásán alapszik, miközben az így ellátott daganatot nem távolítják el az eredeti helyéről.

A vérellátás elzárása 2 módszerrel érhető el:
a) részben áttakart matracöltés sorozattal,
b) a daganatot ellátó egyes erek fokozatos alákötésével, amihez nem felszívódó varróanyagot használnak.

A lényeg az, hogy a szervezetben létezzen a daganatnak olyan része, amely meg van fosztva a vérellátástól és ezáltal ki van téve az erős oxigén- és tápanyaghiánynak. Ezek a feltételei a daganatos sejtek felbomlásának, amely az imunrendszer által van aktiválva. Így képes a szervezet felszámolni az összes daganatos sejtet vagy metasztázákat.

A tesztek hivatalosan csak négy cseh kórházban engedélyezettek. Mostanáig csak kb. 50 betegnél alkalmazták a devitalizációt, de a betegek ekkor már átestek sikertelen kemoterápiákon vagy sugárzáson és már csak a paliatív gyógymód jöhetett szóba. Ennek ellenére több mint a fele meggyógyult.

Az lenne a kérdésem, ha ez a módszer ennyire jó, miért nem publikus a rákbetegek felé? Miért kell a drága kemo- és sugárterápia, amikor létezhet egy ettől jóval olcsóbb és a betegek számára kedvezőbb gyógymód? Lehet-e kérni Magyarországon, hogy ezzel az eljárással gyógyítsanak valakit? Ha nem, miért nem?

Az édesapámnál diagnosztizáltak egy nagyon korai stádiumban lévő nyelőcsőrákot a nyelőcső alsó harmadán. Azt mondták, műteni fogják és jó esélyei vannak, hogy tizenöt-húsz évet is leéljen még, de a cikkek olvasása után már nem vagyok ilyen optimista.

A napi klinikai gyakorlatban nincs tudomásunk arról, hogy ezt a módszert alkalmaznák. Amennyiben több szervben (pl. májban, tüdőben, a mellékvesében, az agyban, stb.) vannak az áttétes gócok, leírására támaszkodva nehezen lehet elképzelni, hogy a sebész valamennyi szervben lévő áttétnél felkeresné az oda vezető ereket, és leöltené azokat.

Amennyiben folynak is tesztek a cseh kórházakban, akkor ott egy eljárás kipróbálásáról, “teszteléséről” beszélhetünk, amelynek hatékonyságát, illetve az esetelgesen több szervet érintő műtéti beavatkozás kockázatát kell összehasonlítani a szokásos aktív onkológiai kezelésekkel, illetve nagyon előrehaladott betegeknél az úgynevezett “legjobb tüneti ellátás”-sal.

Amennyiben egy nem bizonyított hatékonyságú és nem elfogadható kockázatú beavatkozásról van szó, akkor az nem minősül rutin eljárásnak, s ezért valószínűleg nem lehet kérni hazánkban, hogy ezzel az eljárással kezeljenek valakit.
 
Az régóta ismert, hogy a a daganatok érellátásának fontos szerepe van a tumorok növekedésében, s az érellátás csökkentése hozzájárulhat a daganat méretének csökkenéséhez. Ezen az elven fejlesztettek ki nemrég egy gyógyszert, amely az úgynevezett célzott terápiák csoportjába tartozik, s a nagy esetszámú, több ezer betegen végzett gyógyszerfejlesztés után ezt a készítményt törzskönyvezték is bizonyos áttétes daganatok kezelésére. A törzskönyvi indikációk között azonban itt sem szerepel a nyelőcsőrák, amelyet édesapjánál fedeztek fel, ahogyan írja, korai stádiumban. Ekkor a műtét valóban jó esélyeket adhat a daganat tartós eltávolítására.

Kapcsolódó cikkek:
Nyelőcsőrák
Vastagbél- és végbélrák: a tumort veszik célba

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Nyelőcsőrák és étvágy
Nyelőcsőrák és fulladás
Nyelőcsőrák és szerek
Áttétes nyelőcsőrák
Stent és szonda

Top